Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.24 . 23 különben a központi bankoknak be kell avatkozniu k. Ez „nyílt kihívás a spekulánsoknak”, és további instabilitási kockázatokkal jár, írta a Financial Times. Az euróövezeti belépési feltételrendszer így az alapvető stabilitási előírásokkal sem összeegyeztethető, ezért érvénytelennek kellene kimondani, é s semmiképpen sem lenne szabad bürokratikus, halogató akadályként használni egy veszélyes válság idején, áll a Financial Times hétfői elemzésében. A Világbank segítséget vár NyugatEurópának nem szabad kivonnia befektetéseit KeletEurópából, hanem segíte nie kell a szomszédainak, mondta a Világbank elnöke a Süddeutsche Zeitungnak. Robert Zoellick szerint Európa tragédiája lenne az újbóli megosztottság. A nemzetközi pénzintézet vezetője kifejtette, hogy KeletEurópának 120 milliárd dollárra van szüksége a b ankok újratőkésítéséhez. Ebbe beleértette Oroszországot, Ukrajnát és Törökországot is. „Erről már tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Beruházási Bankkal (EIB), de elmarad a siker, ha a nyugateurópai államok nem segítenek nekünk” – idézte a Világbank elnökét a német lap. Megtartani a keleti hitelvonalakat Hozzátette: KeletEurópa számára a legfontosabb pénzügyi csatorna 1012 nagy német, osztrák, olasz, belga és svéd bank. Egyes ba nkok már kivontak pénzeket KeletEurópából a hazai piacaikon tapasztalható feszültségek és talán kormányaik nyomása hatására, mondta Zoellick. „Ám ily módon elvágják egyes országok finanszírozási forrásait. A magam részéről óriási tragédiának tartanám, ha Európa ismét két részre szakadna. Ezt el kell kerülni”, hangsúlyozta. A Világbank elnöke szerint a nyugati kormányoknak bátorítaniuk kellene bankjaikat, hogy tartsák fenn hitelvonalaikat KeletEurópában, hiszen ez saját érdekük is, lévén integrált piac r észesei. „Ha a nemzeti bankmentő programok ez ellen működnek, az komoly gondot okoz az európai egységnek” – idézte az újság Zoellicket. A Világbank elnöke felszólította a kormányokat arra, hogy egyeztessék nemzeti mentőterveiket, és foglalkozzanak a határo kon átnyúló problémákkal. Ebben szerinte a Nemzetközi Valutaalap is szerepet játszhat. Túl „kicsi” a Valutaalap A keleteurópai pénzügyi válságra adott globális válaszlépéseknek korlátot szab a Nemzetközi Valutaalap „túl kis” mérete – idézte az IMF volt főközgazdászainak véleményét szintén a tegnapi Financial Times. Simon Johnson – jelenleg a neves amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology professzora – a londoni gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: a programok „valószínűleg azért alulmé retezettek”, mert a valutaalap fél, hogy elfogy a pénze. Ken Rogoff, az IMF egy másik volt főközgazdásza úgy fogalmazott: a szervezetnek „közel sincs elégséges forrása” ahhoz, hogy egész KeletEurópát felkarolhassa. Johnson már korábban is hangot adott a nnak a véleményének, hogy túl kevés az IMF pénze. Néhány hete szintén a Financial Timesnak azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére álló összegek „viszonylag csekélyek”, és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne példáu l kétezer milliárd dollárja. Johnson akkori nyilatkozata szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy a jelenleg meglévő pénz elfogyjon. Az elmúlt hetekben több vezető nyugati politikus, köztük Gordon Brown brit miniszterel nök is azt mondta, hogy a jelentős devizakészleteket felhalmozó országoknak tőkével kellene kisegíteniük a valutaalapot, mivel félő, hogy annak mozgósítható pénze nem lesz elég a globális pénzügyi válság miatt bajba került gazdaságok felkarolásához. Brown már a múlt év végén kijelentette: az IMFnek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, „de nem biztos, hogy ez elég lesz”, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. A brit kormányfő szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat oly an, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Öböl menti olajállamok. A hétfői Financial Times szerint a 250 milliárd dolláros keretből már csak 142 milliárd van meg gyorsan mozgósítható formában, és a valutaalap mé g további 50 milliárd dollárt tud rövid idő alatt felhajtani. A minap
