Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.24 . 14 K ét önálló legitimitás kiegyezése – A romániai magyar hitelesség és a demokratikus érdekképviselet szempontjából legitim egy szervezet és legitim egy személyiség ÚMSZ Székedi Ferenc | 20090224 08:37:22nyomtat | elküld Izsák Balázs autonómiát akar. Mar kó Béla autonómiát akar. Szász Jenő autonómiát akar. Tőkés László autonómiát akar. A sorrend rendező elvét könnyű megtalálni. Az ábécét, a betűrendet mindenki ismeri. A jogállami demokráciának is megvannak a maga rendező elvei. Közülük a két legfonto sabb az éppen érvényben levő szabályozások, valamint a választók akaratának a tiszteletben tartása. Ez vezet ahhoz a hitelességhez, legitimitáshoz, amelyet azután nem kérdőjelez meg senki. Az így megválasztottakat elismerik a demokrácia, a politika belföldi és külföldi játékterein, sz avukra figyelnek, és senkinek a szája szélén nem jelenik meg az az elnéző mosoly, amellyel mondjuk a londoni Hyde park világrengető szónoklatokat szokták fogadni. Nézzük csak meg a hitelesség szempontjából a fenti sorrendet. Izsák Balázs háta mögött ninc sen semmiféle olyan jogi személyiség, amely az érvényben levő jogi szabályozások alapján alakult volna meg, a Székely Nemzeti Tanács sem a romániai, sem a nemzetközi jogi szabályozásnak nem lehet az alanya. Ha pedig az SZNT nem leigazolt klub a demokráci a nagy vetélkedőjében, akkor bármilyen belső választás csupán házi bajnokság marad, vezetőjének hitelessége csupán saját testületének padsoraira vagy inkább asztal körüli székeire terjed ki. Azaz, országos és nemzetközi szempontból nem legitim a szervezet, és nem legitim annak vezetője sem. Markó Béla az RMDSZ elnöke. A szervezetet bejegyezték, négyévenként szavaznak rá, az elnökválasztásokkal alátámasztott belső és szenátorként elért külső hitelessége megalapozott. Legitim a szervezet, legitim a vezetője. Szász Jenő Magyar Polgári Pártja bejegyeztetése után hiteles, az MPP elnök viszont még nem esett át semmiféle belső választási tűzkeresztségen. Udvarhely polgármestereként személyi hitelességét demokratikus alapelvek igazolták, hiszen megválasztották. Jelenlegi külső legitimációja mindössze Hargita megyére terjed ki, ugyanis törvényes helyhatósági választások nyomán a megyei tanácsba jutott be. Legitim a szervezet, párton kívüli vagy országos kérdések megtárgyalásában nem legitim annak vezetője. Tőkés László háttérszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ernyőszervezetként, úgynevezett erdélyi magyar parlamentként jött létre, de semmiféle jogi bejegyeztetés és demokratikus működés nem áll mögötte, az ötszáz tag soha nem hozott közösen döntést; ha ép pen szükség van rá, akkor az Állandó Bizottság igyekszik meglehetősen sikertelenül a demokrácia látszatát kelteni. Tőkés László viszont sikerrel ment át az európai választások nagy megpróbáltatásán. Azaz: nem legitim a szervezet, de legitim a személyiség. A fenti elemzés nem tartalmaz semmiféle érzelmierkölcsitörténelmi vagy más, a tömegráhatásokban előszeretettel gyakorolt szempontokat, és még csak a politikában elkerülhetetlen egyéni érdekekre sem utal, hanem csupán a száraz logikára, az ésszerűségre. Kiderül belőle, hogy a romániai magyar, vagy ha úgy tetszik, az erdélyi magyar hitelesség és általában a demokratikus érdekképviselet szempontjából legitim egy szervezet, annak vezetőjével együtt és legitim egy személyiség, szervezet nélkül. Az RMDSZ és Tőkés László.
