Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.21 . 27 Gazdasági válság és etnikai feszültség KISZO • 2009. február 22. A gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése miatt folyamatosan nő a társadalmi feszültség, ami a nemzetiségek kö rében már egyébként is jelen volt az oktatási és tudományos minisztérium kisebbségellenes rendeletei miatt. Hogy a kettő összhatása etnikai konfliktushoz vezethete, arról megoszlanak a vélemények. Tény: válság idején gyakorta előfordult már, hogy a nemzet iségeket tették meg bűnbaknak. Ludvig Filip, a Duhnovics Társaság elnöke nem tartja kizártnak, hogy nő a feszültség az ukránok és az országban élő nemzeti közösségek között. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Úgy véli, a nacionalizmust attól függetle nül el kell ítélni, hogy az ukránok vagy valamely nemzetiség kebelén belül üti fel a fejét. A mostani helyzetben mindenkinek arra kell törekednie, hogy érvényesüljenek az együttélés demokratikus normái. – A radikalizálódásnak vannak jelei, s tartok attól , hogy a helyzet nem egyszerűbb, inkább egyre bonyolultabb lesz – mondja. – Válság idején a politikusok igyekeznek bűnbakot találni, ez akár egy nemzetiség is lehet. Ettől óva intenék mindenkit, mert feszült légkörben bármi megtörténhet. Ha az emberek az u tcára vonulnak, akkor a rendőrök is. Ha vér fog folyni, akkor már nagyon nehéz megállítani a lavinát. Éppen ezért a törvényhozás szintjén kell kezelni a helyzetet. – Nem tart attól, hogy a válságban a ruszin kérdés még jobban háttérbe szorul? – De igen . Sőt, ebben biztos vagyok. Pedig a parlament egy egyszerű döntéssel, azaz a ruszinok nemzetiségként való elismerésével rendezhetné a kérdést. Vitalij Haritonov, a Szürtei Középiskola pedagógusa szerint nem valószínű egy etnikai konfliktus kirobbanása. A z emberek eddig nem tolerálták az ilyen jellegű próbálkozásokat, s remélhetőleg ez továbbra is így lesz. Mint mondja, reméli, hogy a politikusok nem a nemzetiségek közötti feszültségek gerjesztésében látják a "megoldást", mert akkor nagy probléma keletkezn e. – Tulajdonképpen egy cipőben járunk. Mindannyian ukrán állampolgárok vagyunk, a nehézségek, megszorítások ugyanúgy érintik az itt élő ukránt, mint a ruszint, a magyart vagy a románt – mondja Marija Matej beregszászi köztisztviselő. – Én ukrán vagyok, de ha elfajulna a helyzet, biztosan nem ugranék neki egy másik nemzetiségű ember torkának, hiszen az ugyanúgy nem tehet semmiről. Az ukrán kormány oktatási minisztériumának "suba alatti" nacionalista irányvonala és a gazdasági válság együttesen is kevésn ek tűnik ahhoz, hogy Ugocsában nemzetiségi villongások alakuljanak ki. Marija Bátori nagyszőlősi kereskedő legalábbis nem fél attól, hogy Kárpátalján etnikai robbanáshoz vezethetnek a dolgok. – Már az én esetemben sem lehet megmondani, hogy milyen vér cs örgedezik az ereimben – mondja. – A családnevem megegyezik a legnagyobb erdélyi fejedelem és lengyel király nevével, ám ukránnak, pontosabban kárpátaljai ukránnak vallom magam. Ami meg az oktatási rendeleteket illeti, igenis minden ukrán állampolgárnak a saját jól felfogott érdekében hibátlanul bírnia kell az ukrán nyelvet. Lehet, hogy most például az új érettségi rendszer egy kicsit fájdalmasan érinti a magyar fiatalokat, de biztos vagyok benne, hogy veszik az akadályt, és anyanyelvüket sem feledik el. R égebben is, aki akart, az megtanult érvényesülése érdekében oroszul. Aki fontosnak tartja az anyanyelvét, az nem is felejti el, bármilyen nyelven teszi le érettségi vizsgáit. – Nem tartja lehetségesnek, hogy az országos bajokért egyszer az ukrajnai kiseb bségeken verik el a port? – Hogy Ukrajna más régióiban mi lesz, azt nem tudom, de az biztos, hogy Kárpátalján a tősgyökeres ukránok soha nem néztek a magyarokra ellenségként, és ezután sem fognak. Erre egyrészt az itt élő népek jó értelemben vett passziv itása a garancia, hiszen hangzatos nacionalista jelszavakkal ennek a régiónak a lakosságát sosem lehetett egymás ellen uszítani. Persze, biztos lesznek majd próbálkozások az ukrajnai szélsőségesek részéről, hogy hozzánk
