Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.21 . 22 A jelenlegi 20ról 50re kell növelni azoknak a településeknek a számát, ahol iskolákban vag y közösségi házakban tanítják a magyar nyelvet – áll a cselekvési tervben. A 9000 magyarul értő gyerekből most csak 1550 tanul magyarul. „Tanárra, tanítóra van szükség, olyanra, aki egy vagy több évig vállalja ezt a munkát, illetve a Csángó Szövetségnek a nyagiakra van szüksége ahhoz, hogy mindezt fönn tudja tartani” – hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Csángó Szövetség oktatási felelőse. Ez az összeg településenként évente 3 millió forintot jelent. Tőkés László EPképviselő azt javasolta, hogy a magyar misézé s ügyében kérjék az Európai Unió ökumenikus fórumainak és a romániai katolikus érseknek a közbenjárását. „Csángó ügyben Marshall tervre van szükség”, jelentette ki Tőkés László, utalva a II. világháború után NyugatEurópa újjáépítésében fontos szerepet já tszó átfogó segélyprogramra. „Annál is inkább szüksége van a csángóságnak erre, mert Moldovában a csángók vértelen népírtásnak vannak alávetve" – tette hozzá a képviselő, aki a csángó sorsban benne látja a magyar sorsot is. A politikus bejelentette, hogy E Pképviselői irodája megrendelte a Tismaneanujelentésen dolgozó magyar szakemberektől az ún. Magyar Tismaneanujelentést arról, hogy a kommunista rezsim milyen elnyomó, beolvasztó tevékenységet folytatott a magyar és a csángó közösség ellen. Tőkés hozzáte tte, hogy a csángó ügyet európai üggyé kell tenni, és ha ismét bejut az Európai Parlamentbe, akkor ezért mindent meg fog tenni. „Meggyőződésem hogy csak akkor érhetünk el gyökeres változást, áttörést, ha nemzeti összefogásra kerül sor” – mondta Tőkés Lászl ó. Arról is szó volt, hogy a fiatalok kivándorlását azzal előzhetnék meg, ha a csángóvidék számára egy hosszú távú gazdasági tervet dolgoznának ki, és azt a román és a magyar állam is támogatná. vissza NyugatEurópa nem hag yhatja KeletEurópát Vajdaságma.info • 2009. február 21. [19:29] Talán Európa jövője dől el most KeletEurópában, s ezért NyugatEurópa nem hagyhatja elsüllyedni KeletEurópát - vélte a gazdasági válsággal foglalkozó szerkesztőségi cikkében a Le Monde cím ű francia napilap szombat délután megjelent számában. Az írást az MTI ismerteti. A Törékeny pont című írásában a mértékadó párizsi újság szerint hiba lenne, ha "puszta önzésből" a Nyugatot nem érdekelné, hogy mi történik jelenleg a keletieurópai országok bankszektorával, mert a tét nemcsak pénzügyi és gazdasági. A lap Robert Zoellicket, a Világbank amerikai elnökét idézi, aki szerint "Európa alig húsz éve, 1989ben egyesült, tragédia lenne hagyni, hogy újra megosztott legyen". A lap emlékeztet arra, hogy a z elmúlt években a növekedés ritmusával és a lakosság életszínvonalának látványos javulásával "valóságos gazdasági csodát" produkáltak a keleteurópai országok, amelyek az eurózónával ápolt kivételes viszonyuknak köszönhető gazdasági dinamizmusukkal masszí van vonzották a külföldi tőkét. A gazdasági válsággal azonban a gazdag országokból érkezett tőke elkezdett kivonulni KeletEurópából, amely a nemzeti valuták árfolyamesését és a pénzügyi rendszer megfojtásának kezdetét vonta maga után: a költségvetési hián y és a kamatlábak az égbe szöknek, a gazdasági termelés összeomlik. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a keleteurópai országok vállalatai és lakossága külföldi devizákban adósodott el, amelynek következményeként sokan közülük azért kerültek csődközeli he lyzetbe, mert képtelenek új hiteleket felvenni - hangsúlyozza a Le Monde. A Nyugat azért sem hagyhatja magára most a keleteurópai országokat - mint fogalmaz a lap , mert az eurózóna bankjai a térségben mind jelen vannak, és nagyon sok kölcsönt nyújtottak . Egy általános lengyel vagy cseh csődhelyzet esetén ezeknek a bankoknak is kolosszális veszteséggel kellene számolniuk, amely például az osztrák intézmények esetében saját fizetésképességüket is fenyegetné. A lap egy külön írásában arra is felhívja a fig yelmet, hogy a német, az osztrák vagy a francia bankmentő csomagokért cserébe a nyugateurópai országok kormányai olyan feltételeket szabtak, amelyek a bankokat arra késztethetik, hogy gyorsítsák fel tőkéjük kivonását keleteurópai leányvállalataikból, ami t egyébként is megtettek volna az anyabankok országaiban hiányzó tőke pótlására.
