Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-20
MeH N emzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.20 . 35 igen nehéz helyzetbe került a magyar nemzeti közösség. Ahhoz nem fér kétség, azzal az RMDSZszel, mely az elmúlt nyolctizenkét év alatt teljesen eltávolodott eredeti célkitűzéseitől, a pártosodás teljesen elfogadhatatla n módszerével őrizte meg hatalmát, melyben egy szűk kis csoport döntött minden kis vagy nagy kérdésben, mely markában tartott minden pénzügyianyagi forrást, mely kitagadással párosított gazdasági megvonásokkal büntette kritikusait, megvesztegette választó it, zsarolta szervezeteit, a román pártokban meghonosodott gazdasági érdekszövetségek nyomására választatta meg tisztségviselőit és képviselőit, melynek elmúlt évtizedes munkájában harmad, negyedrangú kérdéssé váltak a közösséget leginkább foglalkoztató t émák, mely mellékvágányra terelte az autonómiaharcot, mely 1996 óta partnereit pillanatnyi haszna függvényében cserélgette, és ha kellett, gondolkodás nélkül valamennyit elárulta, nos, ez a pártból ismét szövetséggé nyilvánított, leválthatatlan vezetőkkel rendelkező valami aligha lesz képes tisztességes alkura és kiegyezésre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az új párt, az MPP sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem azért, mert szerény eredményeket ért el két egymást követő választáson, hanem mert veze tője, Szász Jenő képtelen volt a demokratikus pártépítésre, s székéhez való makacs ragaszkodása, a tisztújító kongresszus folyamatos elodázása teljes mértékben hiteltelenné tette, s közvetve ugyan, de kompromittálta az erdélyi magyar pluralizmust, a válasz tás szabadságát. Az európai parlamenti választásokra állítandó közös lista végül is csak az első lépés a magyar — magyar kiegyezés útján. Igaz, próbakő is. Kiderül, vane önrevízióra, megújhodásra való készség az RMDSZben, mennyit ér számára az esetleges ú j egység, új szövetség. És az is kiviláglik majd, igazi demokratikus párt lesze az MPP, vagy egy szűk csoport játékszere. Simó Erzsébet, Háromszék vissza Székelyföld újabb militarizálása készül? Erdélyma [ 2009. február 19., 22:14 ] A 2008as év értékelője szerint - az országos átlaghoz viszonyítva - Hargita megyében viszonylag jó a közbiztonság. Az elmúlt évben elkövetett bűncselekmények között a leggyakoribb a törvénytelen erdőkitermelés és a lopás, illetve sikkasztás volt. Ugyanakkor ijesztően megnőtt a közúti balesetek száma. A rendőrség kimutatása azonban nem tükrözi a valóságot. Az emberek csak akkor fordulnak a rendőrséghez, ha nagy baj történik. Megoldást jelentene az, ha növekedne a rend őreinek száma. - Ez a r endelet rejthet magában lehetőséget, de rejthet magában veszélyt is. Hogyha most arról lesz szó, hogy több száz román nemzetiségű rendőrt betelepítenek Hargita megyébe, akkor ez valószínűleg nem a közbiztonságot fogja javítani, az etnikai arányokat fogja r ontani – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei önkormányzat elnöke. A rendőrség illetékesei nem nyilatkoztak a Duna Televízió kamerája előtt. Sem a tervezett létszámnövelésről, sem arról, hogy kelle ismernie a magyar nyelvet a leendő rendőröknek. .. Sem a Hargita megyei, sem a gyergyószentmiklósi rendőrség parancsnoka nem kívánt arra vonatkozó adatokkal szolgálni, hogy hány rendőr tevékenykedik Hargita megyében, illetve Gyergyószentmiklóson. Mint kiderült, ez titkos információnak számít. A Hargita megyei rendőrség weboldalán található vagyonbevallások alapján körülbelül 2500 rendőr van Hargita megyében. Ez azonban korántsem egy pontos adat. A közbiztonság erősítése érdekében nemrég létrejött a Hargita Megyei Közrendi Hatóság. Az intézményt tagjai megyei és helyi tisztségviselők, feladata a rendőrség felülvizsgálata. Abba azonban nem szólhat bele, hogy milyen nemzetiségű embereket alkalmazzon a rendőrség. - A Hargita Megyei Közrendi Hatóságnak ebben az esetben nincsen hatásköre. Ellenben Hargita me gyében, mint magyarlakta vidéken ez a kérdés mindig egy kényes téma volt. Most ugye a Sepsiszentgyörgyi Nagygyűlésen levők is kérték Székelyföld demilitarizálását – hangsúlyozta Hajdú Gábor, a Hargita Megyei Közrendi Hatóság vezetője. Jobb megoldásnak tar tanák, ha a kormány pénzt adna a helyi önkormányzatoknak a közösségi rendőrség létrehozására. A polgármester alárendeltségébe tartozó rendfenntartó szervezetbe helyieket alkalmazhat az önkormányzat. Romániában számos településen már működik hasonló szervez et.
