Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-20
MeH N emzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.20 . 31 "Csak akkor gyakorolhat hatást a világ történéseire az Európai Unió, ha egységes hangon szólal meg, ha rendelkezik a megfelelő eszközökkel, és ha tovább erősíti az ENSZszel való együttműködést" - olvasható a dokumentumban. Az EP úgy látja, hogy rendszeresen meg kellene hívnia a nemzeti parlamentek külügyi és védelmi bizo ttságainak tagjait az uniós kül- és biztonságpolitika fejleményeinek közös elemzésére. A következő hónapok - vélekednek a képviselők - egyedülálló lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy az EU új "transzatlanti napirendet" alakítson ki az új amerikai kormá nyzattal. A napirendre - teszik hozzá - fel kell venni a befogadóbb és hatékonyabb globális kormányzás kialakítását, a pénzügyi válságot, új euroatlanti intézmények létrehozását, az éghajlatváltozást, az energiabiztonságot, a millenniumi fejlesztési céloka t, a közelkeleti békét, az iráni, az iraki és az afganisztáni helyzetet, valamint a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelmet. "Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy erősebb EUjelenlétre van szükség az unió keleti szomszédságában" - állapítják meg a képviselők, akik szerint a partnerséget az EU pénzügyi támogatásainak megkettőzésével és "erős politikai dimenzió kialakításával" kell erősíteni. Külön állásfoglalás született az EPben arról, hogy az unió nak a hatékony kül, biztonsági és védelmi politikához "stratégiai autonómiára" van szüksége. Ehhez egyebek közt fel kell állítani egy állandó uniós operatív főhadiszállást, és közös fegyverzettel rendelkező európai haderőt kell szervezni - vélik az EPkép viselők. Az Európai Parlament olyan előterjesztést is megszavazott csütörtökön, hogy az EUnak a NATOval együttműködve kell biztosítani Európa biztonságát, kerülni kell a két szervezet közötti versengést. Ezzel - teszik hozzá - az EU és a NATO erősítené egymást a válságkezelő műveletekben. Az EP szerint az unió minden tagállama számára lehetővé kell tenni, hogy részt vehessen az EUNATO találkozókon, még ha nem tagja is a szervezetnek. A már NATOtag uniós tagjelölteket - pillanatnyilag itt csak Törökors zág érintett, Horvátország azonban minden bizonnyal hamarosan szintén NATOtag lesz - jobban be kell vonni az európai biztonsági és védelmi politikába, illetve az Európai Védelmi Ügynökség munkájába - áll a dokumentumban. vissza Meghallgatok én mindenkit… Népújság 20090220 Kuszálik Péter aki okosan szól, még akkor is, ha az ő véleménye különbözik az enyémt ő l. Január közepén egy cikket olvastam a Krónikában, amely a déltiroli helyzetr ő l mesélt új dolgokat, éspedig azt, h ogy az Olaszországhoz tartozó, de osztrák többség ű DélTirolban kötelez ő vé tették az olaszok számára is a német nyelv tanulását. Több levelet is váltottam a szerkeszt ő vel, akit ő l választ kaptam a kérdéseimre. Err ő l kés ő bb, el ő bb egy hazai történetecske köv etkezik. A tavaly ő sszel – emlékezetem szerint a választások el ő tt – Markó Béla is bedobta az ötletet: jó lenne, ha Erdélyben magyarul is megtanulnának a románok. Az ötletet nem kísérte össznemzeti hurrázás (de pfujolás sem!). A többi hasonló ötlet sorsá ra jutott: három nap után levették a napirendr ő l. Ha úgy veszem, hogy csak tesztelni akarta a közvéleményt, vagy így akart néhány piros pontot szerezni a Vehemens Tábor hívei között, akkor semmi gond. Ha komolyan mondta, akkor korán mondta. Ez a távolabbi id ő k gondja, el ő bb azt kellene megoldani, hogy a székelyek tanuljanak meg románul. (Vesd össze dec. 2i cikkemmel: "Az a fiatal, aki itt és most nem akar megtanulni románul, az enyhén szólva felel ő tlen." Utalás a Népújság nov. 12i cikkére: A sapientiások nem "románoznának".) – Nemde a nevelés alapja a jó példa: ha a feln ő tt ildomosan viselkedik, a fiától is megkövetelheti az illemtudást. Nos – mondom én – , a nyelvtanításnak még nem jött el az ideje, de lássuk, miként sikerült ezt nyélbe ütni DélTirolban . Levelemben azt kérdeztem a szerkeszt ő t ő l: "ki hozta a déltiroli kett ő s nyelvoktatásra vonatkozó törvényeket? az olasz parlament? s milyen lobbi hatására? külföldi nyomásra?" Idézet a válaszból: "A kett ő s nyelvoktatásra vonatkozó törvényeket a dél- tir oli parlament hozta, majd az olasz parlament jóváhagyta. A dolgot osztrák nyomásra ötölték ki az autonómia bevezetésekor 1972ben. 1947 – 1972