Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-20
MeH N emzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.20 . 15 azt hangoztatta, hogy a demokrácia létére utal az a tény, hogy Klaus ilyen tartalmú bes zéddel megnyilatkozhatott ezen a fórumon. A cseh elnök később, sajtóértekezletén azt mondta, nem bánja a reakciókat, leginkább az sértette volna, ha a képviselők csendben, minden indulat nélkül hallgatják végig. A brüsszeli tudósítókat képviselő, mintegy ötszáz tagot számláló Nemzetközi Sajtószövetség pedig azért emelte fel szavát, mert Klaus nem a parlamentben találkozott az újságírókkal, hanem a cseh uniós képviseleten, amely az előzetes regisztráció sorrendjében engedte be korlátozott számban a sajtó m unkatársait. Beszédében és sajtóértekezletén is bírálta Klaus a lisszaboni szerződést, a mind szorosabb unió melletti eltökéltséget, s azt a légkört, hogy aki ellentmond, aki vitába száll, azt Európa ellenségének kiáltják ki. - Ez arra a korszakra emlékez teti - mondta , amelyből Csehországnak és a többi volt szocialista államnak sikerült kitörnie, s amelyet egyáltalán nem kíván vissza. Az integráció sokféle formát ölthet, egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi a legjobb. Az intézményi szerkezet egyébként sem lehet cél, sokkal inkább eszköz a gazdasági fejlődés, a szabadság, a demokrácia ösztönzésére. Az uniós tagságnak ugyan nincs alternatívája, de már túl sok jogkör összpontosul Brüsszelben. A keresztút a maastrichti szerződés, Európa akkor indult el ro ssz irányba. Klaus úgy vélte, Csehország számára győzelem, hogy még saját valutáját használja, mert szerinte az euróövezet sem védte meg a tagjait a pénzügyi válság hatásaitól. vissza POLITIKAI HELYEZKEDÉS ROMÁNIÁBAN – Irány tűkön ülve HVG 2009. február 18. 00:00 | Egyre súlyosabb gazdasági helyzettel szembesül a két hónapja alakult bukaresti kormány. A koalícióból kiszorult RMDSZ eközben a román és az erdélyi politikai palettán is keresi a helyét. Akár örülhet is a R omániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy kimaradt a bukaresti kormánykoalícióból, az országot irányító demokrataliberális – szociáldemokrata (PDL – PSD) kabinet ugyanis tavaly decemberi megalakulása óta paprikás hangulatban osztozkodik a minisztérium ok, állami intézmények és hivatalok vezetői posztjain. Eközben már a harmadik belügyminisztert fogyasztják, mert képtelenek megegyezni a nagy hatalmú belügyi titkosszolgálat irányításáról. A felségterületek elosztása annyira leköti a kormánypártok energiáját , hogy kevés figyelem maradt a vészjósló makrogazdasági adatokra. Pedig a napokban a Standard & Poor's hitelminősítő is arra figyelmeztetett, hogy az idén vészesen megugrik a költségvetési hiány és az államadósság is. Eközben zuhan az ipari termelés. A z ország 24 milliárd eurós rövid távú adósságának nagyobbik felét még az év végéig törleszteni kell, a közép- és hosszú távú tartozás pedig meghaladja az 50 milliárd eurót. A hitelfelvételi javaslatokat mindeddig mereven elutasító Bukarest – a romló gazda sági kilátások alapján – újabban már hajlani látszik egy európai uniós kölcsön felvételére. Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza a múlt héten be is jelentette: ha a folyó fizetési mérleg tavalyi, 12,5 százalékos hiányát nem tudják a második félévi g 78 százalékra leszorítani, elengedhetetlen lesz a hitelfelvétel. A kormány ráadásul attól tart, hogy az idén 80100 ezren kerülnek utcára, jóllehet a jóslatok ellenére egyelőre nem kezdett tömegesen hazatérni a külföldön dolgozó 1,82 millió román vend égmunkás. A lakosság legalább annyira fél a munkanélküliségtől, mint attól, hogy képtelen lesz hitelei törlesztésére. A főként devizában felvett kölcsönök részletei a lej árfolyamának zuhanása miatt az utóbbi időben folyamatosan nőnek. A svájci frank árfol yama a tavalyi 2,3 lejes átlagról 2,9re erősödött, a januárban 3,7 lejről indult euró pedig 4,25on áll. Az egy hónapnál nagyobb késéssel törlesztett részletek összege becslések szerint már tavaly 50 százalékkal nőtt. A kormány a napokban összeállított és parlamenti jóváhagyásra váró, megszorításokat tartalmazó 2009es költségvetésben az idén 2,5 százalékos GDPnövekedéssel számol, miközben az IMF csupán 1 százalékot jósol. Az első negyedévre
