Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2 00 9 . 02.19 . 17 EcksteinKovács elemzi a székelyföldieket Kitekintő / Krónika.ro / Új Magyar Szó 2009. február 18., szerda Gazdasági kérdésekben azonos véleményen vannak, az autonómia ügyében viszont nem értenek egyet a székelyföldi magyarok és románok – erre a következtetésre jutott a székelyföldi látogatása során EcksteinKovács Péter. Az intézményvezetők kinevezése, a kormánypénzek elosztásának módja és az autonómia kérdése az, amiben a magyar és a román közéleti szereplők homlokegyenest ellenkező véleményeket fogalmaznak meg, vonta le az eddigi beszélgetései alapján a következtetést EcksteinKovács Péter. Az elnöki tanácsadó elmondta: Traian Băsescu számára készít elemzést a Kovászna és Hargita megyében szerzett tapasztalatairól. Eckstein tegnap Sepsiszentgyörgyön a sajtó képviselőivel is találkozott. A beszélgetés során elmondta, azt tapasztalta, a gazdasági és a fejlesztési kérdéseket teljesen egyf ormán látják a magyar és a román önkormányzati elöljárók. Ami az államfő románok elleni etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentését illeti, Eckstein kifejtette: nem tiszte, hogy magyarázza vagy kritizálja Băsescu kijelentéseit, de annyit mondhat határoz ottan: ezt nem ő adta az államfő szájába. Ugyanakkor kifejtette: kétségtelen, hogy a tanácsadói tisztségre való felkérés az ő személyének szólt, de ezt a kormányból kikerült RMDSZnek nyújtott gesztusként is lehet értékelni. Eckstein úgy látja, nem kirak atszerepet szánt neki Băsescu. „Ez esetben egy szép titkárnőt és jó szolgálati autót kaptam volna, és kéthavonta megkérdezte volna, hogy vane baj a magyarokkal” – mondta Eckstein, hozzátéve: Băsescu rendszeresen konzultál vele. Nemzetállam vagy etnikai tisztogatás Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke tegnapi képviselőházi nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfő, mielőtt „leleplezte” volna az említett „etnikai tisztogatást”, „nemzetállamról” beszélt, a két fogalom azonba n összeegyeztethetetlen, mert ha Románia nemzetállam, akkor nem létezik etnikai tisztogatás, az állam „tiszta”. Ilyen értelemben tehát Băsescunak le kell mondania egyik kijelentéséről – vonta le a következtetést az RMDSZes politikus. vissza Traian Basescu szemfényvesztő szerelme Szerző: Ion Cristoiu A szerzőről: Románia, és a politikai „baloldal” egyik legolvasottabb, és legnézettebb publicistája (jelentős és nézett politológiai, közéleti műsorok főszereplője) Megjelenés he lye és ideje: Jurnalul National című napilap, 2009. február 16., hétfő Az újságról: Románia egyik legnagyobb példányszámú közéleti országos napilapja Az írásról: a szerző vezető publicisztikájában bemutatja és elemzi, a PSD belső működését, Mircea Geona p ártvezető szerepét, és a 2008. novemberi választásokat követően a párt kormányra kerüléséből adódó helyzetet. Ez utóbbi témában külön hangsúlyt fektet Traian Basescu államfő szerepére. A választási kampány utolsó napjaiban, az Antenna 3 hírcsatorna ZigZag című műsorában, Mircea Geona jelentős erényeként mutatta be azon képességét, hogy többi kollégáinak köpdöséseit rezdüléstelen arccal viseli, és azonnal nem reagál rájuk. Az adott időszakban egyetértettem vele. Valóban, ennek a tulajdonságnak köszönhet ően, őurasága - azzal együtt, hogy sokan az adott poszton kevés időt jósoltak neki - nemcsak hogy 2005 áprilisától napjainkig túlélt a PSD (Szociáldemokrata Párt) élén, de ennél lényegesebb, hogy a PSDnek sikerült egybetartania az összes párton belüli cso portot. Ion Iliescu csoportját is, Adrian Nastaze, illetve Miron Mitreaét is. A tény amit senki nem tudatosított – természetesen én sem – , hogy a konfliktusban lévő csoportosulások ezen egybetartása, kísértetiesen hasonlít az egykori Szovjetunión belül a t agállamok egybetartására. A történelem megmutatta, hogy a Szovjetunió addig létezett, amíg az eltérő érdekű tagköztársaságokat a Központi hatalom egybetartotta. Abban a pillanatban amikor ez a hatalom eltűnt, a számos köztársaság egybetartására egy demokra tikus kapcsolati rendszer beiktatására lett volna szükség. Ahogyan ez nem
