Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.18 . 26 Vagy „etnikai tisztogatás” vagy „nemzetállam” – Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnökének mai, politikai nyilatkozata a Képviselőházban Nyugati Jelen 2009. fe bruár 17., 14.00 Tisztelt képviselő kollégák! Az államfő az elmúlt napokban „leleplező” nyilatkozatot tett a székely megyékben élő magyar közösségről. A Bockormány harmadik belügyminiszterének beiktatásán az államfő ragaszkodott ahhoz, hogy többek közö tt említést tegyen egy olyan jelenségről is, amely – tudomása szerint – Hargita és Kovászna megyében érhető tetten. Nyilatkozatában, a székely megyékben zajló „etnikai tisztogatást” emlegette, a „leleplezést” pedig egy miniszteri beiktatás ünnepélyes keret ei között ejtette meg. Bizonyára azt latolgatják, kedves kollégák, hogy vajon ki kit „tisztogat” a két megyében. A választ erre ismételten az államfő adja meg: a románság a tisztogatás elszenvedője, a magyarok – pontosabban a helyi közigazgatásban dolgozó magyarok – a tisztogatás végrehajtói. Valódi és sajnálatos premier, amely, ha igaz volna Románia lehetne a világ első országa, amelyben – paradoxális és rendhagyó módon – a többségi lakosságot „tisztogatja” egy kisebbségi közösség. A világ minden tájár ól jöhetnének hozzánk a politikai szakértők, hogy tanulmányozzák a jelenséget. Erre azonban nem kerül sor, hiszen ez a kijelentés is üres szemfényvesztés, amely semmilyen tekintetben nem használ a románmagyar viszonynak. Mielőtt „leleplezte” volna az eml ített „etnikai tisztogatást”, az államfő a „nemzetállamról” beszélt. Ez a két fogalom azonban nem összeegyeztethető. Mert ha Románia nemzetállam, akkor nem létezik etnikai tisztogatás, az állam „tiszta”, mert egyetlen nemzeti közösség alkotja. Ki kit tiszt ogathatna? Abban az esetben, ha „etnikai tisztogatást” feltételezhetünk, akkor meg nem létezik nemzetállam, mert az állam területén több etnikai közösség él. Ilyen értelemben Băsescu államfőnek le kell mondania egyik kijelentéséről. Természetesen nem fog ja megtenni, és ez könnyen megmagyarázható. Ennek oka egybeesik következetlensége magyarázatával: közeleg az államfőválasztás kampánya, a jelenlegi államfőnek pedig meg kell szereznie azokat a szélsőséges szavazatokat, amelyek azáltal maradtak gazdátlanok, hogy a PRM nem jutott be a Parlamentbe, és amelyeket rövid időre a PSD gyűjtött be a kormányalakítási tárgyalások idején tanúsított RMDSZellenes magatartásával. Az államfő kampányol, de készül az Alkotmány közeljövőbeli módosítására is. Reméljük, hogy a választások után lesz majd ideje az általa felhatalmazott politikai és alkotmányos rendszert vizsgáló bizottság jelentését is átolvasni, annak a bizottságnak a jelentését, amely éppen az államfőtől kapott megbízást arra, hogy pártatlan javaslatokat tegy en az alkotmány módosítására. A bizottsága azt javasolja, hogy az alapokmány következő előírásai közül csupán a köztársasági államformára, az alkotmányos demokráciára valamint a politikai pluralizmusra vonatkozó kitételek ne legyenek módosíthatóak. Ahogy ö nök is észrevehetik, kedves kollégák, az a jelentés, amelyért az Államelnöki Hivatal is felelősséget vállalt, nem tartalmaz az Alkotmány első szakaszában meghatározott „nemzetállam” fogalmának törlésére vonatkozó tiltást. Az RMDSZ kizárólag ennek a fogal omnak a törlésére vonatkozik, és nem az ország „függetlenségét, oszthatatlanságát, egységét és szuverenitását” kimondó alkotmányos előírásokéra. Javaslatunk oka egyszerű: amennyiben számos kisebbség létezéséről beszélünk, a nemzetállam fogalma üressé, tar talom nélkülivé válik. Követelésünk korántsem felelőtlen vagy megalapozatlan, hiszen éppen az Európai Unió egyik tagországában találtak erre ugyanilyen megoldást. Spanyolország Alkotmánya egyazon cikkelyben mondja ki az állam egységes, oszthatatlan voltát illetve ismeri el és biztosítja az ország különböző régióiban élő kisebbségeinek autonómiához való jogát. vissza
