Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.18 . 17 amelyik hajlandó lenne újabb erőfeszítést tenni, és végleges megoldást nyújtani a délszerbiai tartomány gondjaira. Csak nyugalom legyen – mondják, s egyre gyakrabban hangzik el példaként a befa gyott ciprusi konfliktus. vissza AKIRE BĂSESCU IS HALLGAT – Mit tesz az elnök, ha elakad? Felhívja tanácsadóját Transindex 20090218 Az autonómia szó hallatára begörcsöl a román politikum, viszont a dekoncentráció szó n em sokkoló, és előnyeit nem árt latolgatni. Gyorsinterjú EcksteinKovács Péter elnöki tanácsadóval. Gyakran kéri az Ön tanácsait Băsescu államelnök? – Sokszor, a kérdezéssel nincs gond: ez egy élő kapcsolat. Vagy az államelnök kezdeményezi, hogy tájékoz tassam különböző kérdésekben, vagy ha nekem van valami mondanivalóm, akkor bejelentkezek nála. Eddig soha nem volt akadálya annak, hogy kérésemre rövid időn belül beszélhessek Băsescuval. Javasolta már Băsescunak, hogy módosítani, netán változtatni kelle ne az alkotmány Romániát nemzetállamként meghatározó első cikkelyén? – Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdések eléggé komplexek. Az úgynevezett cotrocenii bizottság az alkotmány tekintetében felmerülő kérdésekre, diszfunkcionalitásokra gyakorlatilag nem eg y választ, hanem válaszcsomagot próbál adni, alternatívákat kínálni. Ez egy profi munka, és a fiatal csapat meglehetősen modern, nagyon jó megközelítéseket ajánl, még akkor is, hogyha nem implicit az első szakasz megváltoztatására. Ennek az anyagnak a ment én tudok tanácsokat adni az államelnöknek. Konzultál az RMDSZszel, mielőtt tanácsot adna Băsescunak, avagy saját álláspontját ismerteti az államelnökkel? – Egyáltalán nem úgy történik, hogy Băsescu tanácsot kér, és akkor először szaladok az RMDSZhez, viszont kétségtelen, – és ezt én nyilvánosan vállaltam, vállalom mindenki előtt – hogy az RMDSZszel konzultálok, és több esetben konzultáltam is. Amennyiben felmerült a székelyföldi tisztségviselők kérdése, milyen megoldást javasolt ön az ügy rendezésé re? – Természetesen felmerült ez a kérdés. Adatokat fogok gyűjteni a kérdésben, hogy minél pontosabb legyen a kép, mert arra, hogy egy polgármesteri hivatalban a kapus milyen nemzetiségű, inkább saccolások vannak, mint konkrét statisztikai adatok. Itt egy kétoldali frusztráltság létezik: egyrészt a dekoncentrált szerveknél, bár eléggé jelentősen javult a magyar vezetők illetve magyar alkalmazottak aránya, még mindig messze alulmúlja a valós etnikai viszonyokat. Másrészt, ezelőtt egy fél évvel, Kovászn a megyei, egyébként nagyon szimpatikus és az együttélés gyakorlatát elfogadó és pozitív gondolkodású román civil szervezetek véleményformáló körében egy konkrét megbeszélésen azt tapasztaltam, hogy úgy érzik, az önkormányzatokban nincsenek olyan román tisz tségviselők, akikkel számukra könnyű lenne szót váltani. Én ezt meg tudom valahol érteni, mert Kolozsváron mi ott vagyunk 20 százalék körül, és az idők folyamán hozzászoktunk ahhoz, hogy közvetlenül tárgyalunk például a magyar alpolgármesterrel, tehát, h ogy a tisztségviselők között vannak olyan személyek, akikhez oda lehet menni, és egy “Jó napot”tal lehet beköszönni. Úgy látom, hogy mindkét részről létezik frusztráció. Ezekhez a frusztrációkhoz való ragaszkodás helyett lehetne találni egy olyan megold ást, amelyiket mindkét közösség el tud fogadni, és megfelelőnek tart. Milyen a kapcsolata a többi kisebbséggel? Kérte ki a véleményét Băsescu a többi nemzeti kisebbség ügyében?
