Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.18 . 14 o Az EU Oroszországot is bevonná a Nabucco projektbe? Ukrajna, Grúzia és Litván ia a politikai instabilitás időszaka felé tart, ahogy egyre terebéjesedik a gazdasági válság. Február 13án az ukrán miniszterelnök asszony, Julija Timosenko kormánya túlélte a parlament bizalmatlansági szavazását. Helyzetét tovább nehezíti Viktor Juscse nko elnökkel vívott hatalmi harca, aki egykor fontos szövetségese volt. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) küldöttsége, amelynek az volt a feladata, hogy felülvizsgálja Ukrajna megállapodását az alappal, nem tette egyértelművé Kijev számára, hogy hozzájuthat nake további forrásokhoz a gazdaság felszínen tartása érdekében. Viktor Pynzenyk ukrán pénzügyminiszter lemondott csütörtökön, mert Timosenkoval nem tudtak egyezségre jutni a költségvetés és politikai irányvonalak kérdésében, jelentette az Associated Pres s. Ezen felül Vlagyimir Ohrizko ukrán külügyminiszter, jelentések szerint arra utasította az ország nagykövetségeit, hogy a „lehető legmagasabb szinten” jelentsenek a miniszterelnök asszony „gátlástalan és elégtelen intézkedéseiről”. Grúziában az ellen zék számos tagja az elnököt, Miheil Szaakasvilit hibáztatja az ország gondjaiért, és lemondását követelik (EurActiv.com 02/02/09). Sok külföldi befektető elmenekült, magára hagyva Grúziát a legmagasabb munkanélküliségi rátával a Kaukázusban. Litvániában a nemrég kirobbant lázadások megmutatták, hogy a balti államot milyen súlyosan érintette a világgazdasági válság. (EurActiv.com 14/01/09). De most szakértők szerint a litván gazdaság nagyon rossz állapotban van még a világgazdaság válsághoz képest is. "A litván gazdaság szakadékba zuhan." - mondta Neil Shearing, a londoni Capital Economics munkatársa, a Deutsche Wellet idézve. Ahogy a politikai instabilitás nő Ukrajnában, Grúziában és Litvániában, az EurActiv megkért néhány elemzőt, hogy mondjanak vélem ény ezen események hátteréről és a Kreml lehetséges szerepéről a térség jelenlegi instabilitásában. Az elemzők többségében egyetértettek abban, hogy az instabilitás fő oka az országok nehéz politikai és gazdasági helyzete, amelybe beletartozik a magas fo kú korrupció és a rossz kormányzás. Oroszország ellenséges beavatkozását csak másodlagos oknak tekintették. Ezenkívül a magában Oroszországban is romló gazdasági helyzet és az egész társadalmat átható instabilitás, mint Moszkva fogyatékosságai jelentek m eg. Nemrégiben Thierry de Montbrial, az IFRI (Francia Külügyi Intézet) elnöke figyelmeztetett egy végzetes kimenetelre, amelyben az olaj árának csökkenése megbénítja Oroszország gazdaságát. (EurActiv.hu 2009. 02. 09.). Vélemények: Fraser Cameron, az E UOroszország Központ igazgatója Brüsszelben azt mondta, hogy véleménye szerint a világgazdasági válság és „az erős korrupció” a felelős az egyre romló gazdasági helyzetért Ukrajnában és Grúziában. - Az egyértelmű, hogy Oroszország ki akarja terjeszteni be folyását ezekre az országokra. De erre szinte egyetlen eszköze az energia. És ez sem olyasmi, amit teljesen büntetlenül használhatna, hiszen vannak nemzetközi szabályok, - mondta Cameron. "Az egyértelmű, hogy Oroszország ki akarja terjeszteni befolyását ezekre az országokra. De erre szinte egyetlen eszköze az energia. És ez sem olyasmi, amit teljesen büntetlenül használhatna, hiszen vannak nemzetközi szabályok." - mondta Cameron. Az EUOroszország Központ igazgatója elismerte, hogy Oroszország a szovjet időkből fennmaradt hálózatát használja, hogy befolyásolja a szomszédait, de arra is figyelmeztetett, hogy nem ez a fő ok.
