Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.18 . 11 A szé kelyföldi megyék az utóbbi esztendőkben fejlődésnek indultak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is viszonylag szegény, az ott élők aggódnak a megkezdett projektek sors a miatt – fejtette ki keddi bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, a szövetség elnöke. Utalt Traian Basescu államfő székelyföldi látogatására, amelyen Basescu a tavalyi év végéig kormányzati felelősséget viselő RMDSZt okolta Kovászna és Hargita megye e lmaradottsága miatt. Markó szerint az államfőnek nincs igaza, amikor az RMDSZt „szavazathajhásznak” nevezi. A magyarok érdekvédelmi szervezete a voksok 6,4 százalékát szerezte meg a novemberi parlamenti választásokon, a magyarság számaránya Romániában 6,6 százalék, gyakorlatilag tehát az egész romániai magyar közösség támogatja a szövetséget – mondta. „Az erdélyi magyarság, azon belül a székelyek tudták, hogy miért szavaznak ránk, ismerik tevékenységünket, bíznak bennünk. Senkinek sincs joga ezt a szavaz atot és támogatást megkérdőjelezni” – szögezte le a politikus. Markó szerint a statisztikai adatok önmagukban is bizonyítják, hogy az utóbbi években jelentős előrelépés történt a székely megyékben az infrastruktúra, az utak, az iskolák és az óvodák tekinte tében. Rámutatott ugyanakkor, hogy a térség továbbra is viszonylag szegény. Az RMDSZ elkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de az ott élők most aggódnak a projektek befejezése miatt. Éppen ez a helyzet jelzi, hogy szükség van autonómiára – vélekedett az RMDSZ elnöke, aki természetellenesnek nevezte, hogy például Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön vagy akár Konstancán az infrastruktúra, az utak, a hidak, a gáz- és vízhálózat, az óvodák, az iskolák, a művelődési házak problémáiról a központi kormány döntsön. Markó Béla bejelentette, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői február 22én Marosvásárhelyen írják alá az európai parlamenti választási együttműködésre, a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást. vissza Lajcák budapesti premierje Budapesten járt kedden a nemrég kinevezett szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajcák a kétoldalú kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, és az európai együttműködésről, köztük az energiahálózatok összekötéséről is tárgyalt Göncz Kingával. Eltérőek az álláspontok a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatban. Munkatársunktól| NOL| 2009. február 17.| Szlovákia jogállam, a parlament hozott egy törvényt és ezt mindenkinek, még a miniszt ernek is be kell tartania – hangoztatta Miroslav Lajcák tegnap Budapesten. A szlovák külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, és az európai együttműködésről, köztük az energiahálózatok összekötéséről is tárgyalt vendéglátójával, Göncz Kingával. Lajcák arra reagált, hogy kollégája, a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Ján Mikoláj a múlt héten közölte: az alkotmánybírósághoz fordul a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt. A törvény engedélyezné a magyar földrajzi nevek használatát a magyar nyelvű tankönyvekben. Lajcák korábban még arról beszélt, hogy budapesti tárgyalásain megvédi majd kormányának álláspontját, de most úgy tűnik: a szlovák – magyar viszony javítása érdekében hajlandó gesztusokra. Mint ahogyan a ma gyar fél is hajlik engedményekre. Göncz Kinga a Lajcákkal folytatott tárgyalások után felvetette: érdemes lenne felülvizsgálni a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumáról tavaly hozott országgyűlési határozatot. A határozat visszavonásáról nincs szó, de esetleg módosításra szorul azokon a pontokon, ahol szlovák érzékenységeket sért. Mint emlékezetes, Pozsony elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, ez esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában. Más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok kereteit a magyar – szlovák alapszerződés jelenti, amely azt is kimondja: a kisebbs égek ügye nem kizárólag belpolitikai kérdés. Eltérőek az álláspontok viszont a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatban: Göncz Kinga most is kiemelte, hogy többször is kérte a vizsgálati anyagokat, de miután ezt elutasították, hazánk az Európa Tanácshoz fordul t. Miroslav Lajcák ugyanakkor nemcsak
