Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 43 Vajon a magyar közösség miért hiszi azt, hogy nincs beleszólása a város ügyeinek alakításába? Ger gely Balázs úgy vélte, mindez figyelmeztetést jelent a politikum számára, hangsúlyozva: az RMDSZ és az MPP helyi szervezeteinek közösen ki kell elemeznie a helyzetet, meg kell keresni a passzivitás okát, és meg kell találni a gyógyírt a problémára. „Ezútta l felkérem az RMDSZ megyei szervezetét, hozzuk létre a megyei egyeztető tanácsot, és alakítsuk ki azokat a politikai struktúrákat, amelyek valós érdekképviseletként működnének a jövőben.” Gergely Balázs végül köszönetet mondott csapatának, illetve mindazok nak, akik éltek szavazati jogukkal, és bizalmat szavaztak neki. vissza Kelemen Hunor: nem az RMDSZen kellene számonkérni Székelyföld lemaradását Szabadság 2009. február 17. FERENCZ ZSOLT Traian Băsescu államfő székelyföl di látogatása során a területi autonómia megteremtésének sikertelenségét a román alkotmány előírásaival magyarázta a hétvégén. Azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy azok az elmúlt négy évben nem tettek meg mindent Székelyföld fejlesztése érdekében, ugyanak kor azon észrevételének is hangot adott, hogy szerinte a románok ellen tisztogatás folyik a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokban. A Szabadság Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérte, hogy reagáljon az államfő kijelentéseire. Kelemen Hunor úgy véli, az államfő azon kijelentése, amelyben az alkotmányra hivatkozik a székelyföldi területi autonómia megvalósíthatatlanságával kapcsolatban, nem fedi a valóságot. – Véleményem szerint akár a mostani alkotmányos keretek között is lehet területi auto nómiát adni Székelyföldnek. Az a területi autonómia, amiről mi beszélünk, nem sérti az alkotmány rendelkezéseit, hiszen nem kívánja megbontani Románia egységét, az ország területi épségét és szuverenitását semmiféleképpen nem veszélyezteti. Ezért gondoljuk úgy, hogy lehetséges – mondta az ügyvezető elnök. Hozzátette: az alkotmánynak nincsenek szent és kevésbé szent cikkelyei, ha alkotmánymódosításról beszélünk. Kelemen szerint a jelenlegi román alkotmány „megbírja”, hogy olyan cikkelyekkel egészüljön ki, am elyek különböző régióknak autonómiát biztosítanak anélkül, hogy ezáltal az ország területi épségét veszélyeztetné. Az ügyvezető elnök kitért arra, hogy az elmúlt 18 év alatt az RMDSZ különböző műhelyeiben készült hathét autonómiatervezet, amelyek közül a parlament négy autonómiatervezetet már megvitatott és elutasított. – Ezek közül bármelyikhez vissza lehet nyúlni, alapul lehet venni azokat, és bármelyiket meg lehet valósítani olyan formában, hogy mind Székelyföld területi autonómiáját, mind pedig a kultu rális autonómiát tartalmazza, egyúttal a romániai magyarság számára is biztosítsa az identitáshoz, jövőtervezéshez, kultúrához, nyelvhez kapcsolódó elvárásait – fejtette ki Kelemen Hunor. Ami pedig Székelyföld „visszamaradottságát” illeti, azt nem az RMDS Zen kellene számonkérni – vélekedett Kelemen. – Traian Băsescu szállításügyi miniszter volt a Román Demokratikus Konvenció kormányzása idején, és akkoriban egyáltalán nem viselte szívén Székelyföld infrastrukturális beruházásait, ezért valószínű, hogy ez a felfokozott érdeklődése a közelgő választásoknak tudható be. Úgy értékelte, az államelnök így kívánja megőrizni a választópolgárok támogatását és szavazatait, közben megpróbálja megszerezni a szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PNG) volt szavazóit. – Úgy prób ál üzenni Székelyföld fele, hogy az autonómiát elutasítja ugyan, de érdeklődést mutat infrastrukturális kérdésekben. Azt mondja az önkormányzati vezetőknek, hogy ne beszéljenek autonómiáról, felejtsék el azt, cserében pedig fejlesztésekkel fogja őket segít eni, ez azonban nem igaz – mondta Kelemen Hunor. Az ügyvezető elnök arra is kitért, hogy a román politikusok közül elsősorban Traian Băsescu, – bár ő tudja a legjobban, hogy az nem úgy van – vélekedik úgy, hogy az RMDSZ az elmúlt négy évben semmit nem tett Hargita és Kovászna megye magyarsága érdekében. – Székelyföld tekintetében valóban nem sikerült behoznunk azt a lemaradást, amellyel az azelőtti negyven év elhalmozott bennünket (erőszakos iparosítás, betelepítések, gyárak bezárása, munkanélküliség növeke dése, infrastrukturális beruházások hiánya) – mondta. Megjegyezte: az elmúlt időszakban több száz iskolát, óvodát újítottak fel, sportcsarnokokat, az iskolák környékén pedig sporttermeket építettek, több száz kilométer utat javítottak fel. – Mindaz, amit a z államelnök mond, az nem csak, hogy nem állja meg a helyét, de köszönő viszonyban sincs a valósággal. Csak egy példa: előkészítettük a kökösrégeni út rehabilitációját, megvolt a licit, 2008. végén a pénz is megvolt, ebben a pillanatban azonban éppen Băse scu kormánya nem biztosítja a költségvetési fedezetet – tette hozzá. Băsescu azon kijelentésére, hogy a magyarok etnikailag tisztogatnák Székelyföldön a románokat, Kelemen Hunor úgy vélekedett: az etnikai tisztogatás és a nemzetállam fogalma logikailag ne m fér össze. – Az etnikai tisztogatás azt jelenti, hogy nincs nemzetállam, hanem etnikai kisebbségek vannak. Csak a feszültséget kelti az államfő,
