Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 39 – Ez úgy működik, hogy én tájékoztatom őt, esetleg aján lok bizonyos megoldásokat. Úgy érzem, van fogadókészség a tájékoztatásaimra. – Bejut bármikor Traian Băsescuhoz? Ő hívja önt, vagy ön kopog az ajtaján? – Ez kétoldalú. Ha az államelnök szükségét érzi a tanácsaimnak, akkor kéri a tájékoztatást, ha pedig én érzem, hogy közlendőm van, ez a másik út is lehetséges. Az a lényeg, hogy a tájékoztatás korrekt legyen. De pozitívak a tapasztalataim: azt látom, hogy az államelnököt érdekli a tájékoztatásom. – Mennyi időt szán az elnök arra, hogy a kisebbségügyi tanác sadójával tanácskozzék? – Hát, van lehetőségem a tájékoztatásra. – Megkérdezte önt az autonómiával kapcsolatos kijelentései előtt? – Beszéltünk, és tettem javaslatokat, amelyek viszont nem fedik azt, amit az államfő mondott. A végső döntés pedig az övé. – Amikor ennyire markánsan különbözik az államfő véleménye attól, amit az RMDSZ és általában a magyar szervezetek képviselnek, utólag van valami visszacsatolás? – Természetes, hogy van visszacsatolás. Erről is volt beszélgetésünk. – Ha tartósan az ellenk ezőjét mondja az államelnök annak, amit öntől hall, az a gyanú is felmerül, hogy azért kell neki kisebbségi tanácsadó, hogy jobban megismerje azokat az érveket, amelyeket el akar utasítani. – Én erre nem vagyok megfelelő alany. Én feltétlenül korrektül tá jékoztatom az elnököt. A transzmissziósszíjszerepet korrektül fogom ellátni. – Tehát nincsenek lelkiismereti problémái abból fakadóan, hogy az ön által nyújtott tájékoztatás esetleg éppen az erdélyi magyar közösségi célok leszerelésének az eszközéül szol gál. – Nézze, én nem fogok dolgozatokat írni az autonómiaelképzelésekről. Nem kérték ezt tőlem, és nem is tudok ilyent. Ha viszont létezik a Székely Nemzeti Tanács, amelyik kidolgoz egy autonómiakoncepciót, közösségi felkérésre én ezt át tudom adni, meg t udom jeleníteni az elnök számára. Az pedig, úgy vélem, nem áll fenn, hogy rajtam keresztül kémleljék ki a Cotroceniben, hogy mire készül a magyar közösség. Ilyen szerepet nem vagyok hajlandó vállalni. Szerző(k): Gazda Árpád vis sza A kétnyelvűséget kérik számon Dorin Floreatól Krónika 2009. február 16. A magyar nyelvhasználat hiányát kifogásolja Marosvásárhelyen a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A szervezet szerint a nyílt levélben szegezte Dorin Florea polgármesternek kérd éseit: miért nem kerültek magyar nyelvű közhasznú és tájékoztató jellegű feliratok a Tudor Vladimirescu negyedben nemrég megnyitott munkaponton, az itt dolgozó alkalmazottak miért nem tudnak válaszolni a magyar adófizetők nyelvén és miért nincsenek magyar nyelvű feliratok sem kifüggesztve? Szigorú egynyelvűség. Florea szándékosan mellőzi a magyar nyelvet Fotó: IlusztrációA szervezet figyelmeztet: az irodában elhelyezett egynyelvű táblák diszkriminálják a város magyar lakosságát. Állítása szerint csak oly an magyar feliratokkal találkozni, melyek tájékoztató értéke nulla, ezek pedig azzal a céllal készültek, hogy hamis kétnyelvűséget sugalljanak. „Ez a fajta kétnyelvűség nem felel meg a törvény által megkövetelteknek, melyek szerint a közérdekű információka t kötelező két nyelven kitenni” - áll a nyílt levélben. A Civil Elkötelezettség Mozgalom azt állítja: a magyar nyelvű közérdekű információkat tartalmazó feliratok, táblák szándékosan nem kerülnek fel a hivatalok falaira. Rengeteg olyan épület található, amelyek közpénzből működnek, és amelyekben a magyar nyelv még elvétve sem fordul elő. Ezek a hiányosságok nem lehetnek véletlenek, ezek mögött egy világosan kimutatható szándék áll, amely a város egynyelvűségét szeretné megerősíteni és fenntartani.
