Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 35 A második szakaszban a fennmaradt négy épületet újítanák fel, ezekben galériát, könyvtárat, ökumenikus múzeumot, egyházi kutatóközpontot, hagyományőrző központot, házasságkötő termet hoznának létre – részletezte a tegnapi tanácsülésen Marcel Boloş, a vár felújításával foglalkozó fejlesztési igazgatóság vezetője. Kifejtette, a két pályázat révén öszszesen 23 – 25 millió eurót fordítanának az é pületegyüttes felújítására, így a belső vár teljesen megújulna, már csak a falak és a bástyák korszerűsítésére kellene pénzt szerezni. Kevés az esély? „Remélem, még sikerül megfelelő mennyiségű épületelemet találni az egykori székesegyházból, amelyek révé n szuggesztíven bemutathatjuk a látogatóknak, hogy nézett ki az épület” – közölte a Krónika érdeklődésére Dumitru Noane, a vár felújítási munkálataival foglalkozó önkormányzati tanácsadó. Mint mondta, a korabeli dokumentumok szerint impozáns épületről van szó, amelynek oldalhajóiban tizenkét oltár állt. A szakember szerint arra kevés az esély, hogy értékes leleteket találjanak, hiszen Szent László sírját 1565ben meggyalázták a protestánsok, a holttestét pedig a Körösbe dobták, míg Luxemburgi Zsigmond sírjá ra 1755ben véletlenül bukkantak rá, amikor kutat ástak. Később, 1881 – 83ban, illetve 1911 – 13ban újabb ásatásokra került sor, amikor sikerült feltárni a székesegyház alaprajzát. „Mivel abban az időben nem lehetett a mai értelemben vett régészetről beszél ni, az ásatások többet ártottak, mint amennyit használtak, hiszen számos olyan értékes elemet tönkretettek, amiből mi sok mindent kiolvashatnánk” – vélte a szakember. Kifejtette, a protestantizmus terjedésével tönkrement székesegyházat a fejedelmi palota é pítésekor tették egyenlővé a földdel, ugyanis a kétszintes épületegyüttes építésekor a dóm díszes köveit is felhasználták. Híd a nemzetek között A szakember kifejtette, Szent László, Luxemburgi Zsigmond és felesége, Mária mellett a váradi várban temették el Beatrixot, Károly Róbert feleségét is, de egyes történészek szerint a Szent Lászlókultusz miatt a magyar királyok előszeretettel temetkeztek a váradi várba, így II. Istvánt, a váradhegyfoki premontrei apátság alapítóját is itt helyezhették örök nyugalo mra, akárcsak a Körösszegen meggyilkolt IV. Lászlót vagy a később Egerben eltemetett II. Endrét. A várudvar számos más fontos személy sírját rejtheti, a székesegyház melletti temetőben több egyházi elöljárót, főnemest temettek el, például Andrea Scolari és Thurzó István püspököket és Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet. Dumitru Noane szerint a tervnek a turistacsalogatás mellett béketeremtő szándéka is van, megpróbálják elérni, hogy a többségi nemzet is magáénak érezze a város legfontosabb műemlék épületét. Mint mesélte, Szent László egyik lánya, Piroska, bizánci császárné volt, aki öregkorában ortodox apácarendet alapított, és Iréné néven szentté avatták. Ennek jegyében a várban egy ökumenikus központ létesülne, ahol a hívek egyszerre imádkozhatnán ak a római katolikus és az ortodox szenthez. „Ez híd lenne a két vallás között, hogy a város lakói ezután ne csak nemzetiségi alapon tekintsék a történelmet” – mondta. Luxusból ásnának? „Ez nagyon jó elképzelés, amelynek során számos fontos, akár szenzáci ós lelet is felszínre kerülhet, de most kevés az esély a kivitelezésre” – vélte a Krónika kérdésére Emődi Tamás műépítész, aki évek óta részt vesz a váradi várban zajló feltárási munkálatokban. Kifejtette, jelenleg a vár rehabilitációjának első szakaszára, az azt megelőző kötelező ásatásokra kell koncentrálniuk. Mint mondta, a közművesítés során másfél kilométer hosszan, két méter mélyen fektetik le a vezetékeket, és előtte a területet fel kell tárni. „Hatalmas régészeti munkáról van szó, amekkorát az elmúl t években nem végeztek felénk, és félő, hogy sem az idő, sem a szakemberállomány nem lesz elég” – mondta Emődi. A szakember szerint ahhoz, hogy időben elkezdődhessen a kivitelezés, két éve el kellett volna kezdődnie az ásatásnak, de csak töredékét végezté k el. „Előbb meg kell próbálnunk hatékonyan levezényelni ezeket a munkálatokat, és utána beszélhetünk arról, hogy luxusból ássunk” – hangsúlyozta. Hozzátette, a várudvar feltárására mindenképp sort kell keríteni, hiszen nagy tudományos, turisztikai eredmén ye lenne, de úgy vélte, erre csak pár év múlva, a projekt első szakaszába foglalt nyolc épület felújítása után kerülhet sor. Szerző(k): Pap Melinda vissza
