Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 8 olyanokat is összekötött, akiket még nemrégiben határozottan nem lehetett volna szövetségeseknek minősíteni: Budapesten a szlovák szélsőségesek együtt voltak a magyarokkal, Drezdában pedig a németek a csehekkel. Ami viszont ennél is megdöbbentőbb, hogy emelkedik az ilyen rendezvények tám ogatottsága az egyszerű emberek körében. Néhány cseh városban a jobboldali szélsőségeseket "megmentőknek" tartják a romákkal szemben. Budapesten pedig az emberek csatlakoznak a Jobbik romaellenes tiltakozásaihoz. A radikálisok észrevehetően kihasználj ák azt, hogy a politikusok most a gazdasági válsággal vannak elfoglalva. A kormányok attól tartanak, hogy bármiféle keményebb beavatkozás az emberek ellen a mai helyzetben az indulatok elszabadulásához vezethetne, s már nemcsak a jobboldal, de a lakosság s zéles rétegei - politikai meggyőződésükre való tekintet nélkül - az utcára vonulhatnának - írja a tekintélyes pozsonyi napilap. vissza Romániai magyarok: ha nemzetállam van, nem lehet etnikai tisztogatás Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. február 16., hétfő (MTI) - Ha Románia az alkotmány értelmében "nemzetállam", akkor nem értelmezhető az "etnikai tisztogatás" fogalma sem, amit Traian Basescu államfő használt a magyar polgármesterek által vezetett s zékelyföldi önkormányzatokra vonatkoztatva - hívta fel a figyelmet néhány romániai magyar politikus. Az államfő a hétvégén a székelyföldi Kovászna és Hargita megyében tett látogatást, ahol a helyi önkormányzati vezetőkkel lezajlott találkozóján ismét kifejtette a területi autonómiát ellenző véleményét, s a román alkotmányra hivatkozva újból leszögezte, hogy Románia "nemzetállam". A hétfői romániai magyar sajtó ezzel kapcsolatosan idézi Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnökét, aki szerint ha nemzetállam van, akkor - Basescu okfejtését követve - nem lehet szó etnikai tisztogatásról, mert a nemzet "tiszta", nincsenek kisebbségek. "Ki kit tisztogathatna? Ha meg etnikai tisztogatás zajlik, akkor nincs nemzetállam, mert az ország területén nemzeti közösségek is élnek" - jelentette ki Kelemen Hunor. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az Új Magyar Szó (ÚMSZ) tudósítása szerint szintén úgy látja: Basescu csapdát állít saját magának, amikor ilyet állít, h iszen ha Romániában csak románok élnek, akkor "ki tud etnikai tisztogatást végezni?". Basescu egyébként az említett látogatáson így beszélt: "Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam". Az ÚMSZ talált ilyen személyeket, nevezetesen a Kovász na Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóság vezetőjét. Tamás Sándor Kovászna megyei elnök elmondta: a megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de java részük a kormánynak a lárendelt struktúrák élén áll. A helyi magyar közigazgatási vezetők rossz néven vették Basescunak azt a kijelentését is, amely szerint a térség elmaradottságáról az RMDSZ tehet, mert - mint az államfő mondta - ez a szövetség nem bizonyult "lojális part nernek", inkább "szavazatvadásznak". "Nehezen magyarázható az a tény, hogy Hargita és Kovászna megye a fejlődésben lemaradt, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az RMDSZ kormányon volt" - idézik a lapok Basescut. Tamás Sándor szerint ez a két megye nem az utóbbi pár évben maradt le, hanem az utóbbi nyolcvan évben nyomták le tudatosan, és gátolták meg a fejlődésben a bukaresti politikusok. Úgy véli, éppen az elmúlt négy évben – vagyis amíg az RMDSZ kormányon volt – indultak be fejlesztések a meg yében. Amíg az RMDSZ nem kapott kormányszerepet, alig cseppentek fejlesztési pénzek a megye számára. Az erdélyi Krónika "Uszító államfő" című hétfői vezércikkében azt írja: "Az elnöki performansz azt jelzi, a gazdasági válság közepette megtartandó elnö k- és EPválasztások előtt ismét jelentős teret kap majd a magyar kérdés". Az államfői szintre emelkedett uszítás ellen most valódi összefogás szükséges a magyar politikai és társadalmi szervezetek között - vallja a kommentátor. Az ÚMSZ vezércikke sz erint voltaképpen a pozitív fejlemények közé sorolható Basescu újabb székelyföldi látogatása. Államfőként az alkotmány védelmezője és az ország területi egységének ádáz megtartója szerepében lépett fel ugyan, untig ismételve elhíresült tézisét a területi a utonómiáról. "De gondoljuk el, még így is mennyivel demokratikusabb, mint kommunista elődei, akikkel ezekről a kérdésekről aligha lehetett volna vitatkozni" - írja a lap. vissza
