Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.16 . 35 hatezer ember fogadott el Sepsiszentgyörgyön." Antal azt is hozzátette: „Az államfő tudomására hozzuk, soha nem mondunk le Székelyföld autonómiájáról. Ezt a mandátumot kaptuk a lakossá gtól és az RMDSZtől. Tehát mi meg szeretnénk beszélni Traian Băsescu államfővel a petíció mind a tíz pontját, illetve az e vidékre vonatkozó gazdasági és politikai kérdéseket is." Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke elmondta, hogy az államfő kérésér e elhozták a két megye fejlesztési projektjeit, amelyekre a kormány igen kevés pénzt juttatott költségvetéstervezetében. „Ezért úgy gondoljuk, hogy a Bockormány másodrangú állampolgárokként kezeli a két megye lakosságát" — mondta Borboly. Tamás Sándor is elégedetlen a megyének leosztandó pénzzel, így az államfőnek elhozta Székelyföld román és magyar nyelvű térképét, hogy jelölje meg rajta, melyik megyei utat javítsák meg a Bockormány által jóváhagyott költségvetésből. Tamás szerint a kormány Kovászna meg yének csupán annyi pénzt óhajt juttatni útjavításra, amelyből alig öt kilométer megyei utat lehet megjavítani a 267ből, Hargita megyében pedig 15öt a 850ből. Traian Băsescu látogatása végén a protokollvillában sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondt a: a megyeitanácselnökökkel és a polgármesterekkel két alapvető kérdésről tárgyalt: a gazdaságról és az autonómiáról. Érintőlegesen szóba került a székelyföldi megyék Moldova köztársaságbeli állampolgárokkal való betelepítésének kérdése is, amelyet Tamás Sándor megyeitanácselnök vetett fel, de amint az államfő elmondta: „Tamás Sándor megyeitanácselnök úr félelmei alaptalanok, így e ponton hamar túl is léptünk." A két megye gazdasági helyzetéről az államfő kifejtette: bár meg van győződve, hogy ezzel semm i újat nem mond, véleménye szerint azért nem volt megfelelő ütemű a gazdasági fejlődés, mert errefelé kevés befektető jött, és a jelenlegi válságban a lemaradás veszélyezteti az itt élő lakosság gazdasági stabilitását. Ez egyébként nem csak Kovászna és Har gita megyére jellemző, hanem a többi megyére is, ahol magas a munkanélküliség. A megyeitanácselnökök és a polgármesterek elmondták, hogy a közlekedési, iskolai, környezetvédelmi és turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó projekteket prioritásként ke ll kezelni, és szükségük van a kormány támogatására. Az elnök felvállalta a helyi és központi hatóságok közötti közvetítői szerepet, így már egyeztetett is az illetékes miniszterekkel, és e hét végén Radu Berceanu közlekedési miniszter, Vasile Blaga region ális fejlesztési miniszter és Elena Udrea turisztikai miniszter Hargita megyébe látogat, ahol találkoznak a két megye vezetőivel, hogy az előkészített projektekről és ezek támogatási lehetőségeiről beszéljenek. Hasonló szándékkal jövő héten az egészségügyi és környezetvédelmi miniszter is eljön Székelyföldre. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy kivitelezési tervekre, és nem megvalósíthatósági tanulmányokra van szükség, mert utóbbiak még messze állnak attól, hogy bármelyik miniszter jóváhagyja finanszírozá sukat. Az autonómiával kapcsolatosan Traian Băsescu megismételte Budapesten tett kijelentését, miszerint Székelyföldnek soha nem lesz területi autonómiája. A jelen levő újságíróknak az elnök felolvasta az alkotmány 1. és 152. cikkelyét. Mint mondta: az 1. cikkely szerint Románia oszthatatlan, az alkotmány 152. cikkelye szerint pedig az 1. cikkelyt nem lehet megváltoztatni. Újságírói kérdésre az elnök azt is elmondta: bár kézhez kapta az egyházak által szervezett sepsiszentgyörgyi tiltakozó gyűlésen megfoga lmazott tízpontos petíciót, budapesti nyilatkozatát nem fogja visszavonni, és bocsánatot sem fog kérni, hiszen ő csak alkotmányos kötelességét teljesítette. Azt is kifejtette, hogy ő is az autonómia híve, de ő és általában a román politikusok ezt decentral izációnak vagy helyi autonómiának nevezik, nem pedig területi autonómiának, amiről a székelyföldi magyar politikusok beszélnek. Az egyik magyar újságíró felvetésére, miszerint az autonómia biztosításával nem változnának meg az ország határai, csak az admin isztráció, az elnök azt mondta: ezt csak organikus törvénnyel lehetne megoldani, nem pedig referendummal, de azt is a parlament kétharmados többségének kellene megszavaznia, s nem hiszi, hogy ez valaha lehetséges lesz. Băsescu megismételte másfél évvel eze lőtti kijelentését, miszerint a magyar anyanyelvű gyermekeknek az elemi iskolában úgy kell tanulniuk a románt, mint egy idegen nyelvet. Traian Băsescu fenntartotta az etnikai tisztogatással kapcsolatos korábbi állításait is. Csak akkor vonja vissza kijele ntéseit, ha azt tapasztalja, hogy a helyi közigazgatásban, pontosabban a sepsiszentgyörgyi városházán legalább egy irodaigazgató román nemzetiségű lesz — mondotta. Retorikusan tette fel a kérdést: vajon egyetlen román sem méltó arra, hogy irodavezetőnek ne vezzék ki egy olyan településen, ahol magyar nemzetiségű a polgármester? Az államfő úgy véli, az etnikai tisztogatás megtörtént, ezt letagadni nem tisztességes. A székelyföldi önkormányzati vezetők úgy értékelték, konkrét eredményekkel zárult az államfőve l folytatott megbeszélés. „Megegyeztünk Traian Băsescu államelnökkel arról, hogy az autonómia fontos. Számítottunk arra, hogy a területi autonómiát korábbi kijelentéseivel összhangban ellenezni fogja, azonban ő is egyetértett a
