Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.16 . 12 RMDSZ és az EMNT közös listán indul az Európai Parlamenti választásokon, a lista első helyét Tőkés László foglalja el. A lista második és harmadik helyén az RMDSZ jelöltjei lesznek, a negyedik hely pedig szintén az E MNTt illeti meg. A lista, amelyben a helyeket 7525 arányban osztják le a két szervezet között, jogilag az RMDSZ listája lesz, az EMNT logója ugyanakkor megjelenik majd a választási plakátokon és a különböző választási anyagokon is. Mindkét szervezet külön kampánystábot alakít majd, de lesz egy egyeztető testület, amely koordinálja a közös kampányt. Emellett az RMDSZ és az EMNT közös választási keretprogramot és arculatot dolgoz ki, ugyanakkor mindkét szervezet sajátos üzeneteket is megfogalmazhat majd . Markó közölte: április 3án létrehozzák az Erdélyi Egyeztető Fórumot is. A szövetségi elnök úgy értékelte, a megállapodás melletti legfőbb érv tagadhatatlanul az, hogy nem szabad kockáztatni a magyarság európai parlamenti jelenlétét, különösen most, am ikor az RMDSZ nem rendelkezik kormányzati eszközökkel, ha pedig megállapodásra van szükség, akkor elsősorban az erősebbnek kell engednie. Ezért üzenetértékű az, hogy az RMDSZ átengedte a lista első és negyedik helyét az EMNTnek, és ez a kompromisszum er őt, nem pedig gyengeséget sugall – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint az együttműködésre hosszú távon is szükség van, hiszen ha vannak közös érdekek, akkor – főként a közösséget érintő kapitális, stratégiai kérdésekben – valamilyen módon együtt kell működni – érvelt. Az RMDSZ megőrzi arcát, programját és politikai tartását, de egyben esélyt adunk másoknak is, és főként esélyt adunk a közösségünk számára, hogy erős képviseletet teremtsen az Európai Parlamentben – mondta a szövetség elnöke. A hozzás zólásokban a magyar intézményvezetők helyzete jelentkezett a leghangsúlyosabban. Korodi Attila felkérte az RMDSZt, vizsgálja meg, hogyan maradhatnak tisztségben az intézményvezetők. Borbély László javasolta, hogy az RMDSZ állítson össze egy memorandumot, amelyet eljuttat a kormánynak, a parlamentnek és az EPnek, „hogy itt velünk ne packázzanak”. Winkler Gyula kifejtette: támogatja a tisztésgviselők kinevezésénél az etnikai arányok tiszteletben tartását, de a szórványban pozitív diszkriminációra van szük ség, egyébként nem juthatnak tisztséghez a magyarok. Olosz Gergely egy aláírásgyűjtés kezdeményezését javasolta az ügyben. Kelemen Hunor az államfő nyiltkozatai közti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet: ha ugyanis igaza van Basescunak, és a Székely földön valóban etnikai tisztogatás folyik, akkor Románia nem lehet nemzetállam; ha viszont Románia nemzetállam, akkor az államfő nem beszélhetne etnikai tisztogatásról. Hozzátette: Basescu sokat jár Székelyföldre, de a látogatások kürtőskalácsozásban és sz ilvapálinkázásban merülnek ki, nincs kézzelfogható eredményük. Szabó Ödön arra emlékezetett, hogy az államfő kérésére született egy lista az alkotmány megváltoztathatatlan pontjairól, és ezek közt nem szerepel a nemzetállamiságról rendelkező pont. A biha ri politikus felkérte EcksteinKovács Pétert, hogy államfői tanácsosi tisztségében hívja fel erre Basescu figyelmét. Ecksteint többen is kritizálták, de ő válaszában elmagyarázta: nem azért fizetik, hogy kritizálja vagy dicsőítse az államfőt. Akkor ad tanácsot, ha az államfő kikéri a véleményét, és Basescu nem kér tőle tanácsot, amikor az autonómia kérdésében nyilatkozik.
