Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.13 . 19 Európa energiafüggőségét, diverzifikálni a forrásoka t és az útvonalakat. Miközben tisztában van az orosz energia, és hatalmi politika körüli óriási kérdőjelekkel, Mankoff az Eurázsiai energiabiztonság című tanulmányában szembemegy az EU energiapiacán való orosz részvétel kizárására, illetve korlátozására i rányuló törekvésekkel. E helyett szerinte világos és betartható szabályokat kell felállítani az orosz vállalatok számára, és be kell vonni azokat az európai uniós szabályozás alá. - A Nabucco rövid, illetve középtávon nem praktikus: túl költséges és politi kailag bonyolult. A legfontosabb, hogy még senki nem azonosította a gáz forrását, amelynek utánpótlását hivatott biztosítani - állítja a szerző, aki nem foglal állást a Budapesten hitvitává fajult kérdésben: a Nabucco kioltjae vagy éppen kiegészíti a Déli áramlatot. Mankoff úgy véli: a tavalyi oroszgrúz háború újabb bizonytalansági tényezőt vitt a Nabuccóprojektbe, ugyanis elbizonytalanította a Kaszpitérség államait, hogy mekkora a Nyugat befolyása az orosz periférián. A szakértő a Nabucco összes ázsia i és közelkeleti partnerének részvételét bizonytalanra veszi a projektben. Ha pedig Irán lépne a képbe, de az amerikaiiráni kapcsolatokban nem következik be közben gyökeres fordulat, úgy az a legjobb - állítja a szerző , ha Washington az egészet elfelej ti. - Bár a Nabucco hozzájárulhat Európa energiabiztonságához, hasznát, mint az amerikai külpolitika eszközét kétségek korlátozzák: egyrészt az orosz vagy iráni gáz nélküli megvalósíthatóságát illetően, másrészt - úgy tűnik - a Washington, illetve a Nabucc okonzorcium összeegyeztethetlen céljai miatt, a bizonytalan időtényezőt már nem is említve - szögezi le Mankoff, több erőt látva egyelőre az integrált európai gázpiac megteremtésében és az összekötő vezetékekben. Az amerikaiak hitelessége az európaiaknál alacsony marad mindaddig, amíg Washington elsődlegesen olyan veszélynek tartja az európai függőséget, amelyet meg lehet kerülni új vezetékekkel, illetve amíg önmaga pazarló energiafelhasználó marad. A diverzifikáció fontos, mint hosszú távú stratégia, de Európa függősége Oroszországtól és energiamonopóliumaitól olyan valóság, amely nem illan el attól, hogy ezt óhajtjuk - összegzi véleményét Mankoff. Novemberben F. Wallace Hays, a washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) energiabiztonsággal fogla lkozó főmunkatársa kongatta meg a vészharangokat az EU és az USA támogatta vezeték felett. A Nabucco vezeték - józan értékelés című tanulmány állításai Mankofféinál is sarkosabbak. A CEPA főmunkatársa úgy véli: a vezetéknek legfeljebb marginális hatása les z Európa gázellátására. Nem lesz benne elég gáz és sikere az orosz és a török politika túl sok kérdésének függvénye. Hays több lehetőséget lát például a TörökországGörögországOlaszország gázvezeték meghosszabbításában vagy akár a Gazprom reformjában is . - A Nabucco ugyan nem ítéltetett bukásra, de a döntéshozók jól tennék, ha megértenék e projekt realitásait, és megvizsgálnák: vajon józan politikae, ha elkötelezik magukat iránta - állítja Hays, egyenesen azt javasolva az Obamakormánynak: "Az USAnak n em kellene egyetlen forgatókönyvet támogatnia Európa energiabiztonságának növelésére. E helyett széles körűbb politikát kellene támogatnia, és el kellene kerülnie, hogy eldöntse (majd kézileg vezérelje a döntést), hogy mely vezeték könnyíthet meg egy déli energiafolyosót". vissza Ez most a Balkán éve – Interjúnk Samuel Zbogar szlovén külügyminiszterrel Kitettük az asztalra a kártyáinkat, ideje, hogy a horvátok is felmutassanak valamit - mondja lapunknak a két ország közötti e gyre viharosabb határvitáról Samuel Zbogar szlovén külügyminiszter, aki ma az eddig "mesterségesen lélegeztetett" szlovénmagyar kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről is tárgyal Budapesten. Féderer Ágnes| Népszabadság| 2009. február 13.| - Miért ne m akarja Szlovénia beengedni Európába Horvátországot? - Szó sincs ilyesmiről. Alapvetően jó szomszédok vagyunk, igaz, a határvita elsősorban a Pirániöbölben 17 éve beárnyékolja a kapcsolatainkat. Inkább úgy fogalmaznék, hogy Horvátország kész helyzet el é állított bennünket a csatlakozási tárgyalásai alatt. Ha ezt elfogadnánk, szentesítenénk egy olyan álláspontot, amely ellentétben van a nemzeti érdekeinkkel. A nemrég felajánlott nemzetközi közvetítéssel, például Martti Ahtisaari finn Nobelbékedíjas dipl omata, politikus jószolgálati misszióját igénybe véve viszont körvonalazódhat a megegyezés lehetősége és Horvátország tiszta lappal kezdheti uniós tagságát.
