Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.13 . 13 A távlati együttműködéssel kapcsolatos elképzelések, a közös politikai c élok jövőbeni egyeztetése érdekében április 3án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működne, konszenzussal hozza döntéseit, és arra lesz hivatott, hogy a két szervezet a fontos koncepciós és stratégiai kérdésekbe n közös nevezőre jusson. Kiemelten fontos lesz például egy közös autonómiakoncepció kidolgozása - tette hozzá Markó Béla. Tőkés László emlékeztetett: az EMNT annak idején pártok feletti szervezetként alakult meg. "Úgy érzem, hogy ebben az értelemben sike rült felülemelkednünk a pártpolitikai korlátokon, és a nemzeti érdekképviselet szempontjai kerültek előtérbe". Szerinte fontos körülmény volt a megegyezésben, hogy az RMDSZ ellenzékbe került, ez közel hozta egymáshoz a két szervezetet. Úgy vélte, hogy eddi g az RMDSZ kormányzati részvétele visszatartó hatással volt a magyarmagyar megegyezés számára. A püspök úgy látja, hogy az autonómia megvalósítása érdekében nagyfokú összefogásra van szükség, mindent e célnak kell alárendelni. Arra a kérdésre válaszolva, hogy e megállapodásnak miért nem részese a Magyar Polgári Párt (MPP), Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNTnek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. "Tehát amikor az EMNTről beszélünk, beleértjük a +polgári erőket+ is" - mondta a püspök. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZszel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányza ti választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZszel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNTben dolgozó kollégáit, munkatársai t az RMDSZen kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség - tette hozzá Markó Béla, aki szerint ez az együttműködés kellőképpen átfogja az erdélyi magyar közélet egészét. vissza Szerbia enyhülőben Ko szovóval szemben Szerbia nem akadályozza meg, hogy Koszovó csatlakozzon néhány pénzügyi szervezethez – mondta Borisz Tadics szerb elnök, Az EU bővítési biztosa szerint az Európai Bizottságnak nem feladata állást foglalni Koszovó státusával kapcsolatban MT I| 2009. február 12.| Borisz Tadics szerb elnök csütörtökön tagadta, hogy Szerbia a kilencvenes évek politikáját alkalmazná Koszovóval szemben, kijelentve, hogy Belgrád nem akarja megakadályozni Koszovó csatlakozását nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. Az Olli Rehnnel, az EU bővítési biztosával folytatott megbeszélés után nyilatkozó államfő Koszovó miniszterelnökének, Hasim Thacinak arra a kijelentésére reagált, amely szerint Szerbia „teljességgel soviniszta" politikát folytat a magát függetlennek tartó volt tartománny al szemben. Thaci a függetlenség egyoldalú kikiáltásának egyéves évfordulóján az AFP hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Belgrád szakít a milosevicsi idők mentalitásával, és eljön az az időszak, amikor Koszovó és Szerbia min t két független állam tart fenn kapcsolatot. Tadics elutasította a régi idők politikájának továbbélésére vonatkozó vádat, és leszögezte: országa semmilyen módon sem kívánja akadályozni, hogy Koszovó csatlakozzon nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. Belgr ád szerinte már a Koszovó leendő státusáról folytatott tárgyalások idején is ezt javasolta. A szerb államfő, aki - országa más politikusaihoz hasonlóan - minden nyilatkozatában következetesen elutasítja a Koszovó függetlenségének elismerését, azt mondta, a vitás kérdésekre olyan megoldást kell találniuk, amelyek sem a szerb államot, sem a Koszovóban élő szerbeket és albánokat nem fenyegeti. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az esetleges tárgyalásokkal kapcsolatos belgrádi és pristinai álláspont egyelő re kibékíthetetlennek látszik. Szerb részről azt mondják, hogy hajlandóak gyakorlati kérdésekről beszélni, ám Szerbia szuverenitása és területi épsége kétségbevonhatatlan, vagyis szó sem lehet függetlenségről. Pristina ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, h ogy Koszovó függetlensége befejezett tény, amit nem lehet kétségbe vonni.
