Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.11 . 9 Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok legfontosabb pillére az 1995 márciusában aláírt kétoldalú alapszerződés, amely a viszony minden területét szabályozza. K ülön kiemelte, hogy az alapszerződés egyik cikkelyében a felek kötelezték magukat a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogállását szabályozó összes nemzetközi dokumentum elfogadására. "Úgy vélem, hogy a bombasztikus kijelentések és nyilatkozatok helyett tartalmilag és szellemében is vissza kellene térni az alapszerződéshez, amely felöleli kapcsolataink összes területét" - fejtette ki Lajcák. Megjegyezte ugyanakkor: ma mindkét ország külpolitikájának legfőbb feladata a nemzetközi gazdasági válság n egatív következményeinek mérséklése. A miniszter leszögezte: világosan látja, hogy "vannak nyitott problémák" is, amelyeket "józanul és racionálisan kell megvitatni", mert a kapcsolatokat sokkal könnyebb elrontani, mint aztán rendbe hozni őket. Kér désre válaszolva - milyen, a két ország viszonyát érintő konkrét lépéseket tervez , Lajcák kifejtette: az előbb a kapcsolatok filozófiájáról beszélt, a konkrét kérdésekről pedig rövidesen Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel cserél véleményt, mert valósz ínűleg néhány napon belül Magyarországra látogat. Várhatóan még az idei év első felében Robert Fico szlovák kormányfő is Magyarországra utazik. "Amit Budapesten meg akarok, és meg fogok védeni, az a szlovák kormány programja. Azzal nincs problémám, azt minden koalíciós párt tiszteletben tartja" - fejtette ki Lajcák arra a kérdésre, felkészülte rá, hogy Budapesten meg kell majd védenie a Szlovák Nemzeti Párt részvételét a pozsonyi kormánykoalícióban. A konkrét válasz elől a miniszter kitért. A tankö nyvekben a kisebbségi földrajzi megnevezések használatát is engedélyező, módosított oktatási törvényről folytatott szlovákiai vitákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: a törvény ismételt megszavazása a parlamentben "világos üzenet". A törvény, törvény, s azt mindenkinek be kell tartania - tette hozzá. Miroslav Lajcák a sajtóértekezleten hangsúlyozta: a szlovák külpolitika stratégiai prioritásai nem változnak. Az EU és a NATOtagság alappillérek, s Pozsony továbbra is aktívan be kíván kapcsolódni a visegrád i együttműködésbe is. Nincs változás Koszovó ügyében sem, annak állami önállóságát Szlovákia továbbra sem ismeri el. vissza Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke – Autonóm módon kell viselkedni Erdélyi Riport 2009. 02.12. Kevesebb pénze lesz a kormánynak, kevesebb jut a megyéknek, településeknek, többet kell pályázni uniós forrásokra. A Hargita Megyei Tanács elnöke úgy véli, a kormány nem teheti meg, hogy csak a kormánypártok vezette megyéknek osztogat, a többit ha gyja elsüllyedni. Lehetőséget lát a két székely megye egyesítésében, az autonómiához vezető út pedig az, ha máris autonóm módon cselekednek. Borboly Csabával Simon Judit beszélgetett. n Liviu Dragnea az új belügyi és közigazgatási miniszter. Mire számítan ak a részéről? Az elmúlt években, a megyei tanács alelnökeként, legtöbbször én mentem a megyei tanácselnökök szövetségének a gyűléseire. Ott komoly embernek ismertem meg, akinek jó a fellépése, és nagyjából egyformán viszonyult a tanácselnökökhöz és polgá rmesterekhez. Remélem, nem fog megváltozni, ami azt jelenti, növekedik majd a megyei tanácsok súlya. Remélhetőleg azok az intézmények, igazgatóságok, melyek nem erő- vagy felügyeleti szakszervek, átkerülnek majd a megyei tanácsok hatáskörébe. Bízom abban, hogy az RMDSZ szempontjából Dragnea jobb választás, mint ha egy katonatiszt lenne a belügyminiszter. (Beszélgetésünk után immár Dragnea is távozott a Bockabinetből, részben arra hivatkozva, hogy a tárcát hátrányosan érinti az idei költségvetés tervezete – szerk. megj.) n Ha az intézmények, igazgatóságok átkerülnének a megyei tanácsok hatáskörébe, az a központosítás lebontását jelentené. Ön szerint az új kormány valóban a decentralizáció híve, vagy ez csak retorikai fogás a részéről? Amint korábban észlel tem, a megyei intézmények részéről sokszor nagyobb volt az ellenállás, mint Bukarestben. A központosítás lebontása, a központi finanszírozású megyei intézmények áthelyezése a megyei tanácsok
