Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.10 . 34 Ha az új tanévben v alamelyik diák arra vetemedne, hogy pofont adjon pedagógusának, akkor büntetőjogi felelősségre vonásra számíthat, amennyiben betöltötte a 14. életévét. Ugyanez azonban fordítva is igaz: ha a pedagógus türelmét vesztve pofon vágja valamelyik tanítványát, ak kor a bíróság ezt a köztisztviselői hatalommal való visszaélésnek is minősítheti, és a tanárt 3tól 8 évig tartó börtönbüntetéssel is sújthatja. „A köztisztviselői státus nem csupán jogi védelmet jelent, de több kötelességet is. Nagyobb a büntetési tétel például a korrupció esetén” – magyarázza Vladimír Pirošík jogász. Míg az ugyanis az egyszerű állampolgár legtöbb nyolc évet kaphat korrupció elkövetéséért, addig a köztisztviselő akár 12 évet is. Ján Mikolaj miniszter azzal indokolta a törvény elfogadásán ak szükségességét, hogy az utóbbi időben megnövekedett az agresszív gyerekek száma, és a pedagógusoknak nagyobb védelemre van szükségük a személyüket illetően. Arról azonban sem az oktatási tárcának, sem pedig az iskolai szakszervezetnek nincsenek pontos a dataik, hogy mennyi támadás történt pedagógusok ellen az utóbbi időszakban. Amennyiben a parlament is elfogadja a törvényt, akkor az szeptember 1jén életbe lép. Pravda, Felvidék Ma, tt. vissza Berényi József: Válságkezelé s a választások évében Felvidék 2009.02.10. Megjelent a Magyar Koalíció Párta közlönyének ez évi első száma. A címlapon Berényi József elnökhelyettes és Bárdos Gyula frakcióvezető interjújával, illetve írásával. A következőkben az előbbit közöljü k. (A Hírvivő megjelenik a Szabad Újság holnapi számában is) Új év – új remények, új feladatok, szokás mondani. Ön szerint milyen év vár a szlovákiai magyarságra, illetve a Magyar Koalíció Pártjára 2009ben? – Úgy látom, három nagy kihívás vár ránk ebb en az esztendőben. Az egyik a választásokkal kapcsolatos, többször is elhangzott már, hogy Szlovákiában az idei esztendő választási szuperév lesz, nem kizárt, hogy a polgároknak ötször kell majd az urnákhoz járulniuk, hiszen csak az európai parlamenti vála sztás egyfordulós, az államfő és a megyei elnökök személyéről vélhetően csak a második forduló dönt majd. A második nagy kihívás talán ebből adódik: a szlovákmagyar viszony sem hazai, sem nemzetközi vonatkozásban nem nevezhető felhőtlennek, s bár én nagyo n pozitívan értékelem, hogy elkezdődött a párbeszéd a parlamenti bizottságok, illetve a legmagasabb közjogi méltóságok között, félő, hogy a választások kapcsán újra kiéleződik a helyzet. Az MKP számára tehát az a nagy feladat, hogy szorgalmazza a párbeszéd folytatását, sőt, elérje, hogy azok tartalmasak, eredményközpontúak legyenek. És azt is el kell érnünk, hogy megváltozzon a szlovák fél magatartása, konstruktívabb legyen, hiszen láthattuk, az eddigi megbeszélések során a magyar kezdeményezések, javaslato k elutasításában merült ki a szlovák politikusok aktivitása. A harmadik, de távolról sem az utolsó nagy feladat számunkra az, hogy csökkentsük a gazdasági válság hatásait DélSzlovákiában és javaslatokat tegyünk különböző válságkezelő megoldásokra. Az emb erek szempontjából nyilván ez utóbbi a legfontosabb, a párt számára viszont ez a legnehezebb, az ellenzéki szerepkör nem ad nagy mozgásteret. – Ez tény, viszont az MKP nemcsak a húsz parlamenti képviselőből áll, a pártnak nagyon sok polgármestere, helyi é s megyei képviselője van, és sok olyan vállalkozó is, akik lokálpatrióták, s nemcsak saját javukat nézik, hanem közösségben is gondolkodnak és szimpatizálnak velünk. Rengeteg találkozón, megbeszélésen vettem részt az utóbbi hetekben, a parlamenti szünetnek köszönhetően volt időm rá. Jelenleg még nehéz meghatározni a teendőket, szinte minden szakembertől azt hallottam, ki kell várni, milyen hatásai lesznek a válságnak, de mindenütt azt is tapasztaltam, hogy vannak elképzelések, több koncepció is, s a helyzet alakulásától függően készek cselekedni ezek az emberek. Nekünk pedig, központi szintről, koordinálni és segíteni kell ezeket a kezdeményezéseket, illetve, ha szükséges, a parlamentben kezdeményezni bizonyos intézkedéseket. A választásokkal kapcsolatban m egfogalmazódnak olyan vélemények, hogy különbséget kell tenni közöttük, mert nem mind azonos fajsúlyú, nem mind egyformán fontos. Ön szerint is lehet valamilyen sorrendiséget meghatározni?
