Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.10 . 29 szakértők előtt tartott hétfői londoni előadásában azt mondta: a finanszírozás megvonása a feltörekvő térségben okozza a legnagyobb bajokat. Nagyszabású tervek. Többek között az IMFet is átalakítaná Gordon BrownA nyugateurópai bankok “egymás ut án hagynak fel" keleteurópai banki tevékenységük finanszírozásával, sérülékennyé téve ezeket az országokat, amelyek közül többnek már az IMFtől kellett segítséget kérnie, mondta a brit miniszterelnök. Brown idézte a világ legnagyobb pénzintézetei alkotta Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IIF) minapi kimutatását, amely szerint a feltörekvő térségbe irányuló nettó tőkeáramlás két éve még csaknem ezer milliárd dollár volt, az idén azonban legfeljebb 160170 milliárd dollár lesz. A kormányfő szerint a külső fina nszírozások visszavonása az anyabankok által és az erre szánt tőke otthon tartása világszerte fenyegeti a feltörekvő gazdaságokat. Gazdasági nacionalizmus Gordon Brown “hatalmas veszélynek" minősítette az általa “pénzügyi protekcionizmusnak" és “a gazdas ági nacionalizmus új formájának" nevezett jelenséget, mondván: a feltörekvő gazdaságok finanszírozásának megvonása és a globalizáció leépítésének folyamata a világkereskedelem leépülésével és állások elvesztésével jár. Hozzátette: ebben a helyzetben globál is megoldás szükséges, mivel a világ számos gazdasága nem tud olyan mértékű finanszírozáshoz hozzájutni saját központi bankjától vagy költségvetésétől, mint például az Egyesült Államok, NagyBritannia, Franciaország vagy Németország. A brit kormányfő szer int fel kell ismerni, hogy az IMF és a II. világháború után létrejött többi nemzetközi pénzintézet “alapvető átalakításra" szorul, mert csak így lehet megoldani a most előállt problémákat. Az IMFet, a Világbankot és a nemzetközi pénzügyi rendszer többi el emét hatvan évvel ezelőtt olyan világra szabták, amelyet nem globális, hanem nemzetgazdasági szintű tőkeáramlások, nem nyitott, globális gazdaság, hanem körülbástyázott nemzetgazdaságok, globális verseny helyett korlátok közé szorított verseny jellemzett. Az abból az időszakból örökölt intézményrendszer nincs megfelelő mértékben ellátva a jövőbeni feladatokhoz szükséges eszközökkel, fogalmazott hétfői londoni előadásában Gordon Brown. A munkáspárti kormányfő szerint az IMFet úgy kell átalakítani, hogy füg getlen jegybankhoz hasonló, gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérő, emellett korai előrejelző funkciója is legyen, és ne “politikai bizottságként" működjön. A brit miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalap számára új, alapkezelő formáját öltő hitelkihelyez ési mechanizmust javasolt, vagy közvetlen tőkejuttatást, mivel a szervezetnek jelenleg "mindössze 250 milliárd (dollár) tartaléka van". Hozzátette: az IMFet mindenképpen olyan helyzetbe kell hozni, hogy hozzájárulhasson a feltörekvő gazdaságok bankjainak újratőkésítéséhez. A brit kormányfő nem először ad hangot annak a véleményének, hogy az IMF tartalékai elégtelennek bizonyulhatnak a jelenlegi válság kezeléséhez. Már a múlt év végén kijelentette: nem biztos, hogy a valutaalap 250 milliárd dolláros mozgós ítható tőkekészlete elég lesz, és mind egyértelműbb, hogy a szervezetnek jelentős pótlólagos forrásokra van szüksége. Brown akkori nyilatkozata szerint helyes lenne, ha e forrásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az öböl menti olajállamok. A kínai kormányfő másképp gondolja A kínai kormányfő azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket. Ven Csiapao a Financial Timesnak a múlt héten azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinj ekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: Kína továbbra is “viszonylag szegény" ország, a melyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez “korlátok közé szorítja nagyvonalúságát". Dominique StraussKahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televíziónak adott minapi nyilatkozatában – arra a kérdésre, hogy lesze elég pénze a valutaalapnak – mindaz onáltal azt mondta: az IMFnek “ma még van elég pénze", de ha a válság folytatódik, ami a legvalószínűbb lehetőség, hat hónap múlva a szervezetnek újabb forrásokra lesz szüksége. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza nemrég azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére álló összegek “viszonylag csekélyek", és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ors zág ahhoz, hogy a jelenleg meglévő pénz elfogyjon. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza
