Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 31 Ha nem tudunk összefogni és nemzetben gondolkodni, ha hagyjuk, hogy idegenekként bánjanak velünk saját szülőföldünkön, ha gyökereink tovább szakadoznak és mi némán nézzük, hogyan pusztulunk és fogyatkozunk, akkor vessünk egy pillantást Csángóföld re és meg fogjuk látni, mi lesz a jövőnk! Deáky András vissza Magyarország, Románia egy cipőben Erdélyma [ 2009. február 01., 21:00 ] Olyan pillanatban érkezik Budapestre Traian Basescu román államfő, amikor Magyarországn ak és Romániának egyre több a közös gondja. Mindkét országban kezelni kell a nemzeti kisebbségek ügyét, Budapestet és Bukarestet egyaránt sújtja a gazdasági világválság, egyformán küszködnek az energiafüggőség problémájával. Már az 1996. szeptember 16án aláírt alapszerződés is az euroatlanti integráció szellemében próbálta rendezni a két állam jószomszédi viszonyát, lezárva a rendszerváltás utáni évek időszakának számos politikai vitáját. Mindkét fővárosban már akkor megfogalmazták, hogy két országnak kö zös a sorsa Európában. Magyarország és Románia időközben néhány év eltéréssel a NATOnak és az Európai Uniónak is tagja lett, ami megváltoztatta a kapcsolatok minőségét is, a kétoldalú kérdéseket térségi és európai dimenzióba helyezte. Egyre több gyakorla ti témát vettek számba az eddigi négy közös kormányülésen, amelyen megállapodások, nyilatkozatok sokasága született az infrastruktúra, a közúti hálózat fejlesztéséről, a nagysebességű vasút létrehozásáról, a dunai együttműködésről, az energiahálózati össze köttetés tökéletesítéséről, a környezetvédelemről, a kultúra vagy a műemlékvédelem terén erősítendő közös tevékenységről. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszere, a kereskedelem egyaránt élvezhette az európai uniós előnyöket. Mára több mint nyolcezer magyar vállalkozás fektetett be Romániában több mint egymilliárd euró értékben, figyelembe véve a visszaforgatott tőkét is. A szakemberek szerint Románia ma a kivitelt tekintve ugyanolyan jelentős partnerünk, mint Ausztria, a behozatalt tekintve pedig NagyBritannia szintjén áll. A két ország arra is törekszik, hogy összefogva próbáljon hatékonyan lehívni európai uniós forrásokat. Egyre inkább előtérbe kerülnek a határokon átnyúló régiófejlesztés szempontjai. A gazdasági válság körülményei között mindkét or szágnak azonos típusú nehézségekkel kell szembenéznie, különösen ami a finanszírozási, költségvetési és szociális problémákat illeti. Magyarország készenléti hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, Romániában is felmerül ez a lehetőség, bár Basescu elnök szerint Románia inkább az EUhoz folyamodna kölcsönért az IMF „felügyelete" mellett. Mivel mindkét ország jelentősen függ a nyugati piacoktól, sokak szerint akár összefogva is közös piacokat kellene keresniük harmadik országokban. A nemzeti kisebbségek ügyét illetően Magyarország többször biztosította partnerét, hogy mindent megtesz a területén élő románság kulturális értékeinek védelméért, Románia pedig azt hangoztatta: még nem állt le az egyházi és közösségi javak tulajdonának visszaszolgá ltatási folyamata. Bukarest nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek akkreditációjának az ügyéhez. Elakadt viszont a román parlament útvesztőiben a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügyét a decemberig kormányon volt Romániai Magyar Demokrata Sz övetség erőteljesen próbálja képviselni. Az államfői látogatásokon a nemzeti kisebbségek ügye mindig terítéken szerepelt. A 2007. február 11től 13ig tartó bukaresti hivatalos látogatásán Sólyom László különleges hangsúlyt helyezett a „romániai magyar tá rsadalom" jogaira. Tavaly októberi székelyföldi magánlátogatásán kiállt Székelyföld területi autonómiája mellett. Basescu elnök ugyanakkor többször is állást foglalt az „etnikai alapú" önrendelkezés ellen, de maga is szorgalmazza a „helyi közigazgatási aut onómia" fontosságát. Egyes bukaresti elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy Basescu számára fontos lesz az idei elnökválasztásokon a romániai magyarok szavazata is.
