Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.10 . 10 A voksolás végeredménye azonban jól tükrözi a helyzetet: miközben Albánia NATOtagságára a jelenlévő 86 képviselő egyhangúlag igent mondott, Horvátország esetében 75 támogató és 11 ellenző szavazattal hagyták csak jóvá a csatlakozási jegyzőkönyvet. Egy szlovén nacionalista párt már korábban bejelentette, hogy a parlament jóváhagyása esetén népszavazást kezdeményez Horvátország NATOcsatlakozásának megakadályozásáról . Horvátországot és Albániát az északatlanti szövetség tavaly áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján hívták meg a tagállamok közé. A teljes jogú tagsághoz szükség van arra, hogy a NATO minden tagállama ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyvet. Eddig 21 or szág törvényhozása mondott igent a horvát és az albán NATOtagságra. A legtöbb elemző szerint Horvátország nem lesz képes lezárni az EUcsatlakozási tárgyalásokat az idén, hacsak gyorsan meg nem oldja a határvitát, vagy a Jugoszláviából 1991ben kiszakad t és függetlenné vált két ország el nem fogadja a nemzetközi közvetítést, ami vétójának feloldására ösztökélheti Szlovéniát. vissza Nem esünk egymás torkának – Magyarország megsértette a nemzetközi jogot - mondja a szerb kül ügyminiszter A Balkán történetében először Belgrád reagál békés eszközökkel területe egy részének elvesztésére - hangsúlyozta lapunknak adott exkluzív interjújában Vuk Jeremics. A szerb külügyminiszter reményei szerint a nemzetközi bíróság határozata után újratárgyaljá k a koszovói státuszkérdést. Gergely Márton| Népszabadság| 2009. február 10.| - Szerbia továbbra sem nyugodott bele déli tartománya elvesztésébe, és perre megy igazáért. - Igen, a Koszovó státusza feletti vita az idén jogi útra kerül, jelenleg beadván yunkat elemzik a nemzetközi bíróság bírái. Ez nem jogorvoslati kérelem, mi elvi állásfoglalást kértünk a testülettől. Perről akkor beszélhetünk, ha egy ország egy másik ellen adja be beadványát. Mi még jogi területen is a konfrontáció ellen döntöttünk. Érd ekes döntést várhatunk, mert a történelemben először kell a bíróságnak egy területi elszakadás jogosságáról határoznia. - Önöket számos kritika érte a bírósági kereset miatt az unió azon tagállamaitól, amelyek elismerték Koszovót. - Mi nem pereltünk be egy országot sem. Minden államnak joga van kérdezni, és mi ezt tettük. Ráadásul egy nem konfrontálódó kérdéssel. A nemzetközi közösség támogatott minket abban, hogy a bíróság elé kerüljön az ügy. Az Európai Unió egyetlen állama sem szavazott beadványunk el len. - Kormánya szerint Magyarország megsértette a nemzetközi jogot Koszovó elismerésével? - Ez az álláspontunk, igen. Az elismerések megsértették a nemzetközi jogszabályokat. Mi azonban nem ezt kérdezzük a bíróságtól, hanem hogy maga a függetlenség egy oldalú kikiáltása jogszerű volte. A fontos, hogy a bíróság döntéséhez mindenki tartsa magát. - Mi Szerbia célja a beadványnyal? - Ha a bíróság ítéletében megállapítja, hogy a pristinai lépés megsértette a nemzetközi jogot, akkor több ország már nem fo gja elismerni annak függetlenségét, és ez blokkolni fogja, hogy az úgynevezett Koszovót bármely nemzetközi szervezet tagjai közé fogadja. Ez olyan patthelyzetet teremtene, amelyből csak a végső megoldást megkereső tárgyalások vezethetnek ki. - Ezen a héte n lesz egy éve, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét. Hogyan látja az elmúlt tizenkét hónapot?
