Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.09 . 17 ezek értéke több mint 70 millió dollárra emelkedik, s a kiter melés végett további mintegy 450 millió dollár értékű befektetésekre lesz majd szükség. Ukrajna és Románia már 42 éve vitatkoznak a mintegy 12 ezer négyzetkilométernyi nagyságú kontinentális talapzat és kizárólagos gazdasági övezet elosztásáról. Kijev azt állította, hogy a Kígyósziget saját területéhez tartozó lakott sziget, Bukarest viszont azt, hogy lakatlan, és nem is sziget, csupán tengeri szikla, amely esetben az ukrán résznek a szárazföldtől kell számítania felségvizeit és az őt megillető kontinentá lis talapzati területet. A február elején meghozott hágai döntés értelmében Románia az említett talapzat több mint háromnegyedét, 79,34 százalékát kapta meg, összesen 9700 négyzetkilométernyi területet, és Bukarestet illeti meg a tenger alatt pihenő szénh idrogénkincs több mint 70 százaléka, ami mintegy 70 milliárd köbméternyi földgázt és 12 millió tonna kőolajat jelent. vissza Románia felemás sikere – A feketetengeri Kígyósziget jelentős részét megszerezte Bukarest, de a n yersanyagkészletet egy kanadai cég termelheti ki Magyar Hírlap 2009.02.09. Megnövekedett Románia területe egy feketetengeri sziget nagy részének az elnyerésével. Ezzel együtt a szomszédos ország húsz évre elegendő gázforrást nyert el Ukrajnától. A r omán öröm azonban nem felhőtlen: a határvita lezárása után kiderült, hogy az ásványi kincseket már régóta egy kanadai cég termelheti ki. • Kontinentális nézeteltérések Románia a jelek sz erint elvesztette érdeklődését a Feketetengeren fekvő Kígyósziget iránt – írtuk lapunkban egy éve, azzal a megjegyzéssel, hogy a látszólagos érdektelenség a román diplomácia fortélyának is tulajdonítható, s több következtetést ezért csak a Nemzetközi Bír óság legközelebbi hágai döntésekor lehetne levonni Bukarest valós igényeiről. Mivel a sziget kontinentális talapzatának egy részére Románia is igényt tartott, területi vita alakult ki Ukrajnával. Tavaly azonban a román államfő éppen azt cáfolta, hogy felke resné a vitatott szigetet, s a román állami olajtársaság vezetője is nyilvánosságra hozta kételyeit, hogy a sziget környéke bővelkedne szénhidrogénben. A nézeteltérésnek a hágai Nemzetközi Bíróság a múlt héten vetett véget: jogerősen Romániának ítélte a sz iget területének nagyobb részét. Leállított kommandósok A Dunadeltától 37 kilométerre keletre fekvő sziget Kr. e. a 6. században még a görögöké volt, majd felváltva török és orosz fennhatóság alatt állt. Románia 1879ben vette birtokba, majd 1947ben a Szovjetunióhoz került, amit megerősített az 1961es román – szovjet szerződés is. Az 1997es román – ukrán alapszerződés kimondta, hogy a két országnak nincsenek vitatott területi kérdései. 2006ban mégis kiderült, hogy hét évvel korábban román kommandósok r ajtaütésszerűen akarták elfoglalni a területet. A támadást az orosz és az ukrán hírszerzés meghiúsította, a két szolgálat figyelmeztetésére a románok elálltak az erőszaktól. Öt évvel ezelőtt Románia a Nemzetközi Bíróság elé vitte a Kígyósziget ügyét. A jo gvita részben a körül forgott, hogy az ukrán szárazföldtől 45 kilométerre található, kicsinyke (17 hektár területű) szigetet figyelembe kelle venni ukrán szigetként az ukrán parti vizek, illetve az ukrán gazdasági övezet meghatározásakor. Hágában kompromi sszumos döntés született a sziget szénhidrogénekben gazdag kontinentális talapzatának megosztása ügyében. A két ország kiaknázási jogosultságának választóvonalát úgy húzta meg, hogy Románia az általa igényelt tengeri terület nagyobb részét – számítások sze rint 79 százalékát – kapta meg. Húszévnyi gáz Korábbi területi vitáknál már felvetődött hasonló jellegű probléma, amelynek az a jogi alapja, hogy egy államot a szárazföldi tengerpartja mentén – a saját felségterületnek számító, tizenkét mérföldig terjedő parti vizeken túl – kétszáz mérföldes gazdasági övezet határol, ám a szigetek esetében kérdés lehet, hogy annak partja körül szintén ki kelle mérni ezt az övezetet. A felek által javasolt gazdasági övezeti határvonal a mintegy tizenkétezer négyzetkilométeres tengeri terület vonatkozásában tért el egym ástól. E területen bizonyos számítások szerint százmilliárd köbméter földgáz és tízmillió tonna nyersolaj rejtőzik a tengerfenék alatt. A gáz kitermelése húsz évre
