Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.07 . 25 pontosan me kkora gazdasági növekedéssel számol, de jelezte: reálisnak tartja a román kormány által kidolgozott költségvetéstervezetbe foglalt számokat. Ugyanakkor elmondta: valamivel kisebb értékű gazdasági növekedésre számítanak, mint a kormány, és a tervezett 2 sz ázalékos költségvetési hiányt is nagyon nehéz lesz teljesíteni. Isarescu szerint azonban a BNR arra számít, hogy az idén is nő majd a román gazdaság, ami nem jelenti azt - utalva az IMF jelentésére , hogy "konfliktusba kerültek" a nemzetközi pénzintézett el. Rámutatott: értékelik a valutaalap szakértői által a román gazdaságról készített jelentést, ugyanis - mint mondta - nekik kötelességük, hogy a legkedvezőtlenebb forgatókönyvvel is számoljanak. vissza Csonkitásról szó sem lehet – Dr. Korhecz Tamás a tartomány új statútuma szövegének esetleges korrigálásáról Magyar Szó • 2009.02.07. A minap napvilágot látott különböző szerbiai lapokban, hogy a vajdasági statútum szövegén még mielőtt a szerbiai képviselőház elé kerül, mód osításokat eszközölnek. Ennek mibenlétéről kérdeztük dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségügyi titkárt. – A közvéleményben megjelenő hírek részben igazak, de semmilyen szenzációt nem tartalmaznak, mert ebben a témában már k orábban, akik a statútum elkészítésében részt vettek, nyilatkoztak. Elképzelhető, hogy a Tartományi Képviselőház még mielőtt a szerbiai parlament napirendre tűzné a kérdést, néhány pontban módosítja a saját javaslatát. Attól függ, hogy a hatásköri törvényb en kialakult megoldások mennyiben térnek majd el azoktól, amelyeket maga a statútum tartalmaz. A hatáskörök alkalmazásában teljes átfedésre lenne szükség, mert akkor lehet majd végrehajtani a statútumban meglévő jogokat. Ha mindez nem történik meg, egyrész t végrehajthatatlanok lesznek a statútumban foglalt jogok, másrészt ellentmondás jön létre a statútum és a törvény között, ami nem szerencsés. Ezek szerint semmi újdonság nem történt? – Azért nem történt semmi, mert a hatásköri törvény munkaváltozatához képest semmilyen új változat nincs. Most folyik az egyeztetés, egy kicsit intenzívebben, mint az előző időszakban. Ezúttal kellene véglegesíteni a munkaváltozatot. Ha ez megtörténik, akkor tulajdonképpen a munkaváltozat tervezetté válik, amit nagy valószí nűséggel a szerb kormány fog majd beterjeszteni a parlamentbe és nem a Tartományi Képviselőház. Ha így lesz, akkor valóban felmerül majd a kérdés, hogy mi változik, s ehhez hozzá kell majd igazítani a statútumot. Tehát szó sincs arról, hogy visszavonnák a z eljárásból az ott lévő statútumot és hogy egy új statútumjavaslatot terjesztenének be a Szerbiai Képviselőházba? – Ez az ötlet fel sem merült. Sem a koalíciós, sem szakértői szinten nem tárgyaltunk róla. Egyedül arról volt szó, hogy a saját javaslatunk at korrigálnánk, amennyiben erre szükség lenne. A hatáskörön túl a vagyonra és az adókra vonatkozó részleteket is korrigálnánk, mert talán ebben a törvényben sikerül ezeket a kérdéseket is megfelelően rendezni. A statútumban valahogy megpróbáltuk ezt a kér dést szabályozni, de egyszerűen törvényes alap nélkül, most ha ebben a törvényben végre sikerült a vagyon és az adóforrások kérdését szabályozni, akkor valóban a statútumban is ennek megfelelően kellene, hogy ez a kérdés szabályozva legyen. Tehát a hatáskö ri törvényen múlik minden, és a felsorolt területek olyanok, ahol valószínűsíthetők, hogy lehetnek változások. Amennyiben a törvény körül ilyen jellegű kompromisszum alakul ki, az egyértelműen szükségszerűvé tenné, hogy ez a két dokumentum a statútum és a hatásköri törvény egymással beszélő viszonyban legyen. Ez az egyetlen olyan realitás, ami indokolná a változtatást. Más változtatást eszközölneke esetleg? – Mi más változtatást nem eszközölhetünk, mert nem újratárgyaljuk a statútumot. A statútum koncep ciójában, terjedelmében, a benne szabályozott tartalmi vonatkozásban nem fog eltérni attól, ami jelenleg eljárásban van. Ezért az, hogy mi például újragondoljuk a garantált kisebbségi parlamenti helyekre vonatkozó megfogalmazást,
