Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.07 . 13 Traian Basescu államelnök hétfőn, Budapesten a magyar köztársasági elnökkel való megbeszélés végén kijelentette, Romániában s oha nem lesz területi autonómia, Sólyom László pedig azt nyilatkozta, Magyarország továbbra is támogatni fogja a romániai magyar kisebbség eme aspirációját. vissza Rámordult Európára a NATO főtitkára Új hangot ígért az Egy esült Államok külpolitikájában Joe Biden alelnök a müncheni biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében. Washington már nem ragaszkodik annyira a keleteurópai rakétapajzshoz, és egyelőre nem kér több katonát szövetségeseitől sem az afganisztáni NATOmisszióhoz. A szövetség főtitkára viszont igen. NOL/MTI| 2009. február 7.| Bár pár elemző várta, hogy esetleg ebben a beszédben bejelentik a középeurópai rakétapajzs felfüggesztését, ez nem történt meg. Új hangot ígért Washington külpolitikában az Egy esült Államok alelnöke. A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében Joe Biden leszögezte, ez az új hang az Egyesült Államok alapvető érdeke nemcsak a belpolitikában, de külkapcsolataiban is. „Oda kell figyelnünk egymásra, s tanu lnunk kell egymástól” – fogalmazott Biden, aki szerint a Barack Obama vezette kormányzat elkötelezte magát emellett. A nemzetközi biztonság megszilárdításáért az Egyesült Államok ezután többet tesz, de többet vár NyugatEurópától is – jelentette ki a poli tikus, csak érintőlegesen említve a kétoldalú kapcsolatok jelenleg talán legneuralgikusabb pontját, az afganisztáni missziót. Afganisztánnal kapcsolatban Biden csak annyit mondott, hogy Washington az eddigi politika felülvizsgálatára törekszik, amihez igén yli a szövetségesek támogatását és elképzeléseit. Az új afganisztáni stratégiában Pakisztánnak kulcsszerepe lesz – tette hozzá. Franciaország és Németország szinte hallhatóan fellélegzett, miután – nyilvánvalóan az újra és újra fellángoló vitát elkerülen dő – az alelnök nem követelt több katonát tőlük az afganisztáni NATOhaderőbe. A puhatolózó hangulatnak megfelelően Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is elővigyázatosan a homokba dugta a fejét a kérdés elől. A német kancellár elismerte, hogy „egyedül egy ország sem viselheti a nemzetközi konfliktusok megoldásának terhét”, de nem utalt arra, hogy országa milyen további erőfeszítésekre készül az afganisztáni szerepvállalásban. A hangsúlyt a civil újjáépítésre helyező Berlin azt á llítja, hogy összesen 4500 katonánál többet nem küldhet a teljesítőképessége határán járó hadseregéből Afganisztánba, ahol jelenleg 3500 főnyi kontingenssel van jelen a relatíve nyugodt északi tartományokban. Csak általános megjegyzésekre futotta Sarkozyn ek is, aki azt mondta, „ha békére törekszünk, akkor a politikában és a hadszíntéren is erővel kell fellépnünk”. Párizsban a parlament nemrég szavazta meg, hogy az ott szolgálatot teljesítő mind 3300 katona Afganisztánban maradjon. Az Egyesült Államok megk étszerezi, 60 ezer főre növeli Afganisztánba vezényelt erői létszámát. Előadásában Jaap De Hoop Scheffer NATOfőtitkár pikírten megjegyezte, ha Európa hangot akar magának a világpolitikában, azért illene tennie is valamit. „Az Obamaadminisztráció már sok at beváltott abból, amire Európa kérte: bezáratta Guantánamót és ígéretet tett arra, hogy kiemelten foglalkozik a klímaváltozással. Most Európának is figyelnie kell. Amikor az Egyesült Államok partnert és szövetségest szeretne, nem mindössze tanácsokat aka r. Olyasvalakiket vár és megérdemel, akik megosztják vele a tevőleges erőfeszítéseket” – fordította le Biden beszédét saját szájíze szerint az északatlanti szövetség vezetője.
