Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.06 . 40 milliárd lejt szán exporttámogatásra. A roncsautóprogram folytatására 0,23 milliárd lejt szánnak, a támogatás összegét 3000ről 3800 lejre növelik, és a tavalyi 40 ezer helyett idén 60 ezer jármű lecserélését teszik lehetővé. A szociális kiadásokra összesen 1,04 milliárd lejt szánnak, ebből 750 millió lej szükséges az alacsony jövedelmű nyugdíjasok szociális illetményének finanszírozására. Április elsejétől 300, október elsejétől pedig 350 lej lesz a minimálnyugdíj összege. A 600 lejnél alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező személyek 90 százalékos gyógyszerártámogatásra jogosultak a B listás gyógyszerek esetében. Szerző(k): Balogh Levente vissza „Nem osztjuk fel a tömbmagyarságot” Krónika 2009. február 06. Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Traian Băsescu államfő. Profil. Băsescu szerint tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait Fotó: MTIA budapesti napilapnak hivatalos magyarországi látogatása során nyilatkoz ó elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai ma gyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Băsescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta ter ületet, s az új felosztás után nem lesz magyar többségű régiója Romániának. A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. „Úgy vélem például , hogy a rendőrségnek, az iskoláknak és a kórházaknak, s még sok minden másnak a helyi önkormányzatokhoz kell tartozniuk – nyilatkozta Traian Băsescu, aki budapesti látogatása során elutasította a területi autonómiát. – Jelenleg a pénzügyi, gazdasági válság ról szóló vita egyértelműen háttérbe szorította ezt a kérdést, így szó sincs egyfajta prioritásról. Természetesen előbb vagy utóbb napirendre kerülnek ezek a változtatások is, amelyeknek célja megszabadítani Romániát a bürokratikus berendezkedéstől. Jele nleg a fővárossal együtt 41 megyéje van az országnak, ez pedig ugyanennyi megyei önkormányzatot, egészségügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi stb. kirendeltséget jelent. E tekintetben az 1989es helyzetben vagyunk, de ha pontosabb akarok lenni, akkor az 1 968as helyzetet említeném, hiszen akkor döntöttek erről a felosztásról. A kommunista rendszerben a cél az volt, hogy ezeket a nagyjából félmilliós közösségeket könnyebben ellenőrizhesse a Szekuritáté, a párt és a rendőrség”. Az államfő szerint Romániának már nincs szüksége ilyen jellegű felosztásra, ráadásul ez gátolja a költségvetési finanszírozást és a demokratizálódást, és hátráltatja a régiófejlesztést is. A Romániát is érintő pénzügyi, gazdasági válság kapcsán az elnök két típusú problémát nevezett m eg. Az egyik szerinte az, hogy Románia exportőrként elsősorban a német, brit, francia, spanyol és olasz piacon jelenik meg, amelyek mindegyikét megviselte a gazdasági válság. Mivel ez kihat a román külkereskedelemre, csökkent az export, ennek következménye ként növekszik a munkanélküliség. Băsescu úgy véli: a másik gond, hogy a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bank ok helyi leányvállalatairól van szó. Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amel yek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban,
