Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.06 . 32 személyi érdekből való elárulásával válna vádolhatóvá. Ha viszont elfogadná az RMDSZlistavezetői poz íciót, „a mindenki által áhított magyar összefogás meghiúsításának és a megegyezés szándékos elmulasztásának ódiumát" kellene magára vennie. Szerinte döntése mindkét esetben az RMDSZt látszana igazolni, és a szövetség pozícióit erősítené. Éppen ezért tov ábbra is a nemzeti összefogás listájának elvi álláspontjához ragaszkodik. „Ennek összefüggésében nem az egyik vagy a másik jelölt személye, hanem a jelöltlista összeállításában is tükröződő nemzeti összefogás megvalósulása az elsődleges — olyannyira, hogy adott esetben nem csupán a listavezetői helyről, de akár az EPképviselőjelöltségtől is kész vagyok visszalépni" — áll a Tőkés által kiadott közleményben. Hangsúlyozza: a legfontosabb, hogy a megosztó párt- és csoportérdekeken felülemelkedve a lehető legj obb és legteljesebb európai magyar képviselet érdekében a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtalálják. Háromszék vissza Meg lehete állítani a csángók beolvadását? Erdélyma [ 2009. február 05., 21:57 ] Magyaróra Szitáson Szakértők szerint a moldvai csángók gyorsan asszimilálódnak, mivel Romániában nemcsak hogy nem tanulhatnak anya- nyelvükön, a templomaikban sem miséz- hetnek magyarul. Kallós Zoltán, világhírű erdélyi néprajztudós szerint csak az államilag támog atott magyar oktatás, és a magyar misék engedélyezése mentheti meg a csángómagyarokat a teljes beolvadástól. Románia Moldvának nevezett keleti tartományában az 1992es népszámlálás szerint közel negyedmillió katolikus él. A nemzetközi szakirodalom szerint is az itt élő katolikusok nagy része magyar származású. A Tirgu Ocna melletti Szitás faluban járunk. Pírgaru János bácsi büszkén meséli azokat az időket, amikor még magyarul tanulhatott a helyi iskolában: „Három osztályt, három osztályt magyarul. Udvarhe lyről voltak a tanítók. Volt Iluska, Sárika néni. Volt egy Zsiga, Zsigmond, úgy mondták. S tanultam éneket, táncot magyarosan. Sosem felejtem el." Ezek után betérünk a falu pénzén felépített, új templomba. A falképeken románosított, magyar eredetű neveket találunk. Bizony már több évtizede, hogy nem volt itt magyar nyelvű mise. „Most nálunk, hogy van harminc éve, hogy nem tartottak magyar misét, most a fiatalok nem értenék meg, nem értenék meg egyáltalán" – tette hozzá János bácsi. Kallós ZoltánKöztudott , hogy a jászvásári püspökség nem engedélyezi a magyar nyelvű miséket. Sajnos a helyi csángó fiatalok többsége ma már valóban nem beszél magyarul, hisz kizárólag román nyelvű oktatás folyik az iskolákban. A Moldvai Csángómagyar Szövetség 2000ben oktatási programot indított, hogy iskola utáni foglalkozásokon tanulhassanak magyarul a gyerekek. A helyi előljárók amivel csak tudják, akadályozzák a programot. A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium jelentheti még a mentsvárat. Aki teheti, itt folytatja tanulmányait magyarul. Mindeközben – a maga természetesnek vélt módján – zajlik az élet a moldvai csángómagyar falvakban. Úgy tűnik, mégiscsak megállíthatatlan folyamat a helyiek asszimilálódása. Annak ellenére, hogy sokan évtizedeken át kü zdöttek a csángó magyarok identitásának megőrzéséért. Ezek egyike Kallós Zoltán néprajztudós, a csángóügy elszánt segítője. „Az a szomorú, hogy államilag nem támogatják ezt az ügyet. Mert tulajdonképpen állami szinten kellene iskoláztatni a gyerekeket. Ne m házaknál és magánvállalkozásként. Most itt van a keresztszülő program is, rengeteg pénz befolyik oda, és senki nem tudja ellenőrizni. A csángókban benne van a félsz és aki tud is magyarul, nem vállalja a magyarságát, mert fél a paptól, fél a hatóságoktól , fél a tanároktól, mert visszavág az egész, hogyha magyar iskolába adja a gyerekét, vagy magyarórákra járatja. Nehéz, nagyon nehéz – mondta el Kallós Zoltán.
