Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.06 . 20 Több román és néhány más országbeli EPképviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbség i politikáját – tudósít az MTI a vitáról. A vita a jól ismert törésvonalak mentén zajlott: a kisebbségi jogok szorgalmazói úgy vélekedtek, hogy konszenzusos alapon, az úgynevezett szubszidiaritás elvét követve – vagyis a lakossághoz mindig a lehető le gközelebb eső döntéshozatali szintre törekedve – mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, és arra szorítkoztak, hogy a kisebbséghez tartozó egyénnek is joga van a hátrányos megkülönbözte téstől mentes életre. A kedd esti vitában az előterjesztők nevében Tabajdi kiemelte, Európában több mint 300 különböző nemzeti és etnikai kisebbség, nyelvi közösség él, az EU 27 tagállama polgárainak pedig mintegy 15 százaléka valamely történelmi nemzeti kisebbség vagy bevándorló közösség tagja. „Miközben az Európai Unió célja a kulturális sokféleség megőrzése, a kisebbségi nyelveket és népcsoportokat a kihalás, az asszimiláció veszélye fenyegeti” – mondta a képviselő. "Vajon hitelese az Európai Unió, amikor az emberi és kisebbségi jogsértéseket bírál harmadik országokban?" – tette fel a kérdést Tabajdi. A magyar EP képviselő szerint aki ezekkel a kérdésekkel nem akar szembenézni, az Európa jövőjével játszik. Az EUnak szavatolnia kell helyi, regioná lis, nemzeti, uniós szinteken az őshonos, a történelmi kisebbségek, a romák, az önálló államisággal nem rendelkező népek, nemzetek jogait – mondta az Intergroup elnöke. Tabajdi szerint szomorú paradoxon, hogy Európa az esetek többségében azon nemzeti kis ebbségeket jutalmazta, amelyek erőszakos eszközökkel léptek fel, holott a békés, alkotmányos eszközökkel küzdő nemzeti kisebbségeket kellett volna jutalmaznia. Kiemelte: a Kárpátmedencei kisebbségi magyar nemzeti közösségek mindenkor kizárólag békés, a lkotmányos, parlamentáris eszközökkel harcoltak jogaikért. Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok közül sokaknak nincs kisebbségi törvénye, majd utalt a közelmúltban Szlovákiában elkövetett, kisebbségi közösség civil ta gjai ellen irányuló rendőri túlkapásra, valamint a Romániában – az új kormány hivatalba lépése óta – történt korlátozó intézkedésekre a kisebbségi szimbólumok használata terén. “A hagyományos nemzeti kisebbségek tagjaitól senki nem kérdezte meg, hogy sze retnéneke állampolgárságot változtatni, egy újabb hivatalos államnyelvet elsajátítani. Ők a háborúk, gazdasági válságok, belpolitikai csaták, asszimilációs kényszerkörülmények ellenére sem hagyták el őshonos, régiúj hazájukat. Részükről a lojalitás töret len, ezért érthetetlen, miért fél a nagy országok több tízmilliós lakossága néhány százezres, esetleg félmilliós, másfél milliós kisebbségtől?” – hangoztatta Sógor az utólag kiadott közleménye szerint. Lévai Katalin az EP szocialista frakciója nevében az t mondta, ma, amikor a rasszizmus kísértete járja be Európát, a kisebbségi politikát nem söpörhetjük többé a szőnyeg alá. „A lisszaboni szerződés ratifikálása kulcsfontosságú, ennek két cikkelye a magyar kormány munkájának köszönhetően a kisebbségekhe z tartozó személyek jogait is magában foglalja. Elfogadása hatalmas előrelépés lehetne az Európai Unió eddigi történelmében. A jelenlegi gazdasági válság nem kedvez a kisebbségeknek, elmérgesíti a konfliktusokat, teret enged a szélsőjobboldali demagógiának . Európa most különösen nem engedheti meg, hogy nem hallgat a kisebbségek szavára, a válságban a kisebbségeket nem hagyhatja magukra” – fogalmazott Lévai Katalin.
