Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 41 Egyetért – e a Bizottság azzal, hogy az Alapjogi Ügynökségnek munkája során kiemelten kell kezelnie a tagállamokban és a csatlakozó országokban a kisebbségek védelmének figyelemmel kisérését?” Sógor Csaba felszólalásában kifejtette, hogy az Európai Unióban élő hagyományos nemzeti kisebbségek békés úton, parlamentári s eszközökkel próbálják rávenni a többséget arra, hogy ami Európa 14 országában megfelel, az jó lesz az Unió egész területén. A képviselő azzal érvelt, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országba, anélkül, hogy valaha is elköltöztek volna évszázados vagy évezredes lakóhelyükről. - A hagyományos nemzeti kisebbségek tagjaitól (számuk eléri az EU lakosságának 10% – át) senki nem kérdezte meg, hogy szeretnének – e állampolgárságot változtatni, egy újabb hivatalos államnyelvet el sajátítani. Ők a háborúk, gazdasági válságok, belpolitikai csaták, asszimilációs kényszerkörülmények ellenére sem hagyták el őshonos, régi új hazájukat. Részükről a lojalitás töretlen, ezért érthetetlen, miért fél a nagy országok több tízmilliós lakossága néhány százezres, esetleg félmilliós, másfél milliós kisebbségtől? – hangoztatta Sógor Csaba, majd folytatta: - Országom, Románia mai területe 1920 óta létezik ebben a formában. Ezen a területen 28 százalék nem román lakosság élt 1930 – ban. Ma ez a szám a 2 002 – es népszámlálás alapján 10,5 százalékra csökkent. A nyelvi, etnikai, regionális sokszínűség olyan európai érték, melyet meg kell tehát őriznünk. A képviselő ismételten leszögezte, hogy az Unióban használatos önrendelkezések különböző formái, területi vagy kulturális autonómia, amely a többség és kisebbség konszenzusos politikájának az eredménye, nem gyengítette sem az EU, sem az illető ország gazdasági, politikai, társadalmi erejét. Sógor Csaba egyperces felszólalása méltatlankodást keltett a román ké pviselők néppárti delegációjában. Az újonnan érkezett román képviselők azt is nehezményezték, hogy Sógor magyarul beszélt. vissza Visszahívott útépítők? Krónika 2009. február 05. Mircea Geoană PSDelnök szerint a Bechtelne k vissza kell hívnia kényszerszabadságra küldött alkalmazottait, hiszen biztosított a sztrádaépítéshez szükséges pénz. Az útépítő cég március közepéig meghosszabbította a kényszerszabadság időszakát. Vissza kell, hogy hívja kényszerszabadságra küldött alka lmazottait az északerdélyi autópályát építő Bechtel vállalat, miután a kormány kiutalja a munkálatok folytatásához szükséges pénzt – jelentette ki tegnap a sztráda Kolozs megyei szakaszán tett látogatása alkalmával Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt ( PSD) országos elnöke. Kifejtette, a Bockormánynak meg kell változtatnia az infrastruktúraberuházások menetét, és nagy erővel folytatni kell a nagyarányú projekteket, mint például az északerdélyi autópálya, amely a PSDelnök szerint „életfontosságú nemcs ak Kolozsvár, hanem egész Erdély számára”. A pártelnök szerint a Bechtellel folytatott tárgyalások során a cég vállalta, hogy óránként 1,6 kilométer sztrádára viszi fel a végső aszfaltréteget, amennyiben a kormány rendezi a kisajátítások és a finanszíroz ás kérdését. „Van pénz a kisajátításokra és a munkálatok folytatására” – hangsúlyozta Geoană. Mint mondta, az autópálya kapcsán a PSD éves költségvetést javasolt, hogy követni lehessen, mennyi pénzt költöttek a beruházásra. Hangsúlyozta, a sztrádaépítés f olytatása révén mintegy hatezer személy tarthatja meg munkahelyét, az építőtelepen dolgozók mellett az autópályaépítésben érdekelt többi cég alkalmazottjainak is lesz munkája. Ezért, amint biztosított lesz a finanszírozás, a Bechtelnek vissza kell majd hí vnia a kényszerszabadságra küldött mintegy 2300 alkalmazottját. Hasonlóan vélekedett az ügyben Daniel Don, a Kolozs megyei munkaerőelhelyező ügynökség igazgatója is, aki szerint a cég végül nem fog kollektív elbocsátáshoz folyamodni. Az igazgató erre ab ból következtetett, hogy a cég márciusig meghosszabbította a kényszerszabadság időszakát. „Nem hiszem, hogy a Bechtel kollektív munkabeszüntetéshez folyamodna, főleg hogy a költségvetés jóváhagyásával megkapja a szükséges
