Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 23 1 982ben született az a tengerjogi megállapodás, amely szerint az államok partjaiktól kétszáz tengeri mérföld távolságra terjeszthetik ki gazdasági fennhatóságukat. Ez a korlát azonban változhat, ha a nagyobb területre vágyó országok igazolni tudják, hogy k ontinentális talapzatuk a 200 tengeri mérföldes sávnál távolabb húzódik. Ha ezt tudományos adatokkal bizonyítják, akkor a sáv 350 mérföldre tolódhat ki. Az egyezményt ratifikáló államok 2009. május 13ig nyújthatják be ez irányú kérelmüket. Az Északisark környékén jelenleg 850 ezer négyzetkilométernyi tenger a senki földje. Illetve, ki tudja, hiszen az egyezményt az USA nem írta alá. A birtokviszony demonstrálása komikus és veszélyes helyzeteket is hozott. Ez előbbire kiváló példa az alig két négyzetkilom éteres Hanssziget. Kanada és Dánia között van ez a jelentéktelen szikladarab, amelyet mind a két ország magáénak tekint. Egymás lobogóit időről időre leszedték, majd a sajátjukat felhúzták. Páncélozott fregattok is járőröztek a sziget körül. Magánszemélye k eközben létrehozták a Hansszigeti Felszabadítási Frontot, amely a sziget őslakóinak - két fóka és az időnként odatévedő jegesmedvék - nevében harcot hirdetett a fenyegető kanadai és dán uralom ellen. 2007ben Kanada beismerte: a sziget egésze nem az övé . Az oroszok az Északisarkon, pontosabban a tengerfenéken 2007ben egy zászlót tűztek ki. Közben talajmintát is vettek, mert igazolni szeretnék, hogy a nevezetes pont alatti tengerrész az orosz kontinentális talapzat része. A többi állam sem habozott. Ne m sokkal később Stephen Harper kanadai miniszterelnök megerősített katonai jelenlétet ígért a sarkvidékre. Hamarosan a Grönlandot birtokló dánok szerveztek expedíciót, de ők már azt akarták bizonyítani, hogy az Északisark a hatalmas sziget talapzatának a része. Lattmann Tamás szerint a nemzetközi jogi nem tartalmaz egyértelmű előírásokat arra, hogy miként kell kezelni ugyanarra a talapzatra benyújtott igényeket. A hágai Nemzetközi Bíróság épp kedden döntött Ukrajna és Románia 42 éve húzódó, hasonló vitájá ban. A Kígyósziget körüli, szénhidrogénekben gazdag kontinentális talapzat 75 százaléka, és az ásványkincsek 70 százaléka is Bukarestet illeti. Az Európai Unió óvatos, az őslakókra és a kényes környezetre is tekintettel lévő arktiszi politika kialakításá t sürgeti. Az unió szerint első a környezet védelme, a második a szénhidrogénkincs feltárása, de a sarkvidék ökorendszerének felborítása nélkül, és végül a térség helyzetének jogi szabályozása. Az unió szerint az ENSZ tengerjogi egyezményét erősíteni kell. Környezetvédő csoportok ugyanakkor felháborodtak az unió kezdeményezésén, és teljes mértékben elvetik az Északisark körüli terület iparosítását. Az antarktiszi nemzetközi szerződéshez hasonló nemzetközi megállapodást sürgetnek, amely az Arktiszt is kutat ási régióvá nyilvánítaná. vissza Ismét terítéken a hagyományos nemzeti kisebbségek kérdése az Európai Parlamentben Erdon.ro 2009.02.05. Kiverte a biztosítékot a román, néppárti delegációban Sógor Csaba RMDSZes európai pa rlamenti képviselő e heti egyperces felszólalása Strasbourgban. Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok közül sokaknak nincs kisebbségi törvénye, majd utalt a közelmúltban Szlovákiában elkövetett, kisebbségi közös ség civil tagjai ellen irányuló rendőri túlkapásra, valamint a Romániában - az új kormány hivatalba lépése óta - történt kisebbségi szimbólumok használatának korlátozására. A képviselő beszámolt a több száz erdélyi magyar gyereket érintő beiskoláztatási te rv visszaéléseire is. - Ezért tarjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Parlamentben szülessen meg egy olyan határozat, amely szavatolja a kisebbségek védelmét, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét - hangsúlyozta Sógor Csaba. Az újonnan érkezett román EPképviselők egyébként azt is nehezményezték, miért beszélt Sógor Csaba magyarul. vissza Markó: Geoană megvilágosodott ÚMSZ S. M. L. | 20090204 22:08:16 „Mircea Geoană most, utólag fedezte fel annak az okát, ho gy miért nem kellett annakidején koalícióba lépnie a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az RMDSZszel” – jegyezte meg ironikusan Markó Béla.
