Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 18 asszimilációs törekvések, ez sajnos egy olyan politikai eszköz, melyhez a populista pártok g yakran nyúlnak, a többséget a kisebbség ellen fordítva” - fogalmazott a képviselőnő. „Elkerülhetetlen, hogy belső jogi normák szülessenek a kisebbségek jogállásának biztosítására, követve a legjobb európai gyakorlatot, az önigazgatást biztosító különböző formákra építve (...), hogy a kisebbségek a saját dolgaikban saját maguk dönthessenek”. Amíg nem létezik jogalap, Bauer szerint a „nyitott koordináció módszeréhez” lehet folyamodni. Sógor Csaba: érthetetlen, miért fél a többség a kisebbségtől „A hagyomán yos nemzeti kisebbségek, közösségek képviselői békés úton, parlamentáris eszközökkel próbálják rávenni a többséget arra, hogy ami jó Európa 14 országában, az jó lesz az unió egész területén - vélte Sógor Csaba (néppárti, Románia). A politikus szerint „a ha gyományos nemzeti kisebbségek az illető országok leghűségesebb állampolgárai. Háborúk, gazdasági válságok, belpolitikai csaták, asszimiláció ellenére sem hagyták el őshonos, régiúj hazájukat”. „Pont ezért érthetetlen, hogy a nagy országok több tízmilliós lakossága miért fél néhány százezres, esetleg félmilliós, másfélmilliós kisebbségtől” - mondta Sógor. A képviselő szerint az unióban használatos önrendelkezések különböző formái - a területi vagy kulturális autonómia - nem gyengítették az országok gazdasá gi, politikai, társadalmi erejét, de még az Európai Unióét sem. A politikus hozzátette: „Románia 1920 óta létezik a mai formájában. Ezen a területen 28 százaléknyi nem román lakosság élt 1930ban, ma ez a szám 10 százalékra csökkent”. „Fontos, hogy a már m űködő, jól bevált uniós példákból egy mindenki számára elfogadható, az országok területi integritását nem sértő, iránymutató tervezet szülessen” - vélte Sógor Csaba. Harangozó Gábor: ki kell mondani, az önrendelkezés megilleti a kisebbségeket „Bár kiváló példák bizonyítják, hogy az Európai Unió értékként és lehetőségként tekint a nemzeti kisebbségekre, például DélTirolban vagy Ǻland szigetén, sajnos KeletEurópában ezzel ellentétes felfogásokkal is találkozhatunk, néha vezető államférfiak prezentálásában is” - mondta Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte „éppen ezért fontos és sürgős ellentmondanunk azoknak a nyilatkozatoknak, melyek örökre és végérvényesen kizárnák a nemzeti kisebbségek autonómiaigényeit, hivatkozva az Európai Unió által támasztott kö vetelményekre”. „Ki kell jelentenünk, hogy a kisebbségi jogok közösségi szintű gyakorlása az önrendelkezés jogán megilleti a nemzeti kisebbségeket és ezeket az alapjogokat biztosítanunk is kell az Európai Unió jogrendszere által” - fogalmazott Harangozó Gá bor. Winkler Gyula: a kisebbségek gazdagítják az EUt Winkler Gyula (néppárti, Románia) azt mondta, „az Európai Unió területén élő nemzeti kisebbségek gazdagítják az uniót. Az Európai Parlamentnek élen kell járnia az etnikai kisebbségek védelmében, érdem i vitát kezdeményezve a kisebbségek jogállásának helyzetéről”. A képviselő szerint a parlamentnek fel kell vállalnia, hogy kidolgoz és elfogad egy olyan keretszabályozást, amely minden tagállamra kötelező érvényű. „Ez a keretszabályozás akkor felel meg va lójában a kisebbségi közösségek érdekeinek, ha – figyelemben tartva a szubszidiaritás elvét – tartalmazza rendelkezései között azt, hogy a különböző, a többség és kisebbségek közötti konszenzusra épülő autonómiaformák megvalósítása a járható út a kisebbség i közösségek megfelelő státusának biztosítására” - fogalmazott Winkler Gyula. Miért van az, hogy a az új tagállamokban a csatlakozás előtt a mainál jobb volt a helyzet? Előterjesztőként a vita végén is szót kapott Tabajdi Csaba, aki ekkor azt mondta, tis ztázni kell, hogy a nemzeti kisebbségek ügye kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozike. A képviselő úgy vélte, ha egyszer az emberi jogok kérdése nem a tagországok belügye, akkor a nemzeti kisebbségek sem azok. „Miért van az, hogy a az új tagállamokban a csa tlakozás előtt a mainál jobb volt a helyzet?” - kérdezte a politikus. Tabajdi ugyanakkor azt mondta, a romániai magyar közösség helyzete javult, és jobb, mint az elzászi vagy Bretagnei kisebbségeké.
