Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 15 csoportnak hívják. Az IFLA, a nemzetközi kön yvtáros szervezet fenntart egy levelezőlistát, mely révén az államhatárokon kívül élő magyar könyvtárosok és a magyarországi könyvtárosok napi kommunikatív viszonyban lehetnek. * A múlt év szeptemberében Budapesten megalakult a Szellemi Kulturális Örö kség Magyar Nemzeti Bizottsága. Mit jelent ez a határon túli magyarok vonatkozásában? - Létezik az az UNESCOegyezmény, amely a világban meglévő szellemi kulturális örökség megőrzéséről szól, mint a legillékonyabb kulturális örökségünkről. Lépéseket ke ll tenni, hogy feltárják és megjelenítsék azt, ami még nem veszett el, és visszaadják a közösségeknek. Éljenek vele, legyenek büszkék rá, erősítse az identitásukat. Ezt az egyezményt a magyar parlament 2006ban kihirdette, törvény lett belőle. Igaz, hogy a z államhatárokon belül értelmezhető, de vannak határon túli vonatkozásai is. Magyarország és a magyar nemzet sajátos helyzetéből következően a nemzeti kultúránk, a nemzeti szellemi örökségünk nem a határoknál ér véget. Kapcsolatrendszert szeretnénk kiépíte ni azokkal a határon túli magyar szervezetekkel, amelyek örökségvédelemmel foglalkoznak, illetve a többségi államnak a szakmai szervezeteivel, hogy közösen jelenítsük meg ezeket a szellemi kulturális elemeket. * A magyar kultúra napja alkalmából Zentán megtartott Kárpátmedencei fórum az idén mássá vált azáltal, hogy a fiatalok az eddiginél nagyobb szerepet kaptak. Önnek mi a véleménye erről a változásról? - Azok között voltam, akik ezt kezdeményezték. Legutóbb Kárpátalján, a Kárpátmedencei Magyar Kulturális Napokon, egyes delegációk fiatalokat hoztak magukkal, akik spontán módon reagáltak az ismétlődő és már nem dinamizáló témákra. Ott született meg többünkben az ötlet, hogy nemcsak meghallgatni kellene őket, hanem lassan rájuk bízni a szervezést i s. Hogy ez mennyire nem könnyű, éppen a zentai tanácskozás igazolja, ahol a fiatal moderátorok nagyon vonzó és kezdeményező hangja ellenére reflexszerűen beindultak azok a mondandók, amelyekhez az elmúlt másfél évtizedben hozzászoktunk. Ebben sincs rossz, csak lassan össze kell hangolni a más hangokkal. * A fiatalok több régióban is fontosnak tartják a nemzeti öntudat erősítését, habár sokak meggyőződése, hogy a mai ifjú generációk ezzel nemigen törődnek. - Kerülnünk kell az általánosításokat. Nyilv án van egy trend, amely nem annyira a kisebbségben élő magyarságra vonatkozik, hanem a magyarországi fiatalság egy részére, hogy a nemzeti kultúrának a sajátosságait háttérbe szorítja. Viszont létezik az ellentétes tendencia is, ahol azok képviseltetik mag ukat, akik fontosnak tartják a kötődésüket a szülőföldjükhöz, ahhoz a kultúrához, amelybe belenőttek. Nemrég voltam egy teljesen más jellegű rendezvényen, mely az anyanyelvről szólt, és ott is a fiatalok mondták el, hogy az anyanyelv a nemzeti identitásunk legfontosabb tartozéka és értéke. * Mivel 2009 a magyar nyelv éve is, meg kell kérdeznem: veszélyben van az anyanyelvünk? - Azt hiszem, hogy igen, de ebben a kérdésben csak a magam véleményét és aggodalmát mondhatom el. Magyar szakosként és irodal omkedvelőként is rettenetesen aggódom, mert ezt nem lehet leegyszerűsíteni arra, hogy globalizálódik a világ. A nyelv, a külső hatások mellett, inkább annak válhat áldozatává, hogy nem úgy tekintünk rá, mint az összetartozásunk megvalósítójára. Nagy az igé nytelenség, sokan viszonylag szűk szókészletből gazdálkodva próbálják meg az amúgy rém bonyolult világot nyelvileg visszaadni. Továbbra sem szeretnék általánosítani, de nemcsak a fiatalokra gondolok, hiszen a kortársaim között is tömegével vannak olyanok, akik azzal váltak trendivé, nyájkövetővé, hogy feladták azokat az értékeket, amelyek korábban öntudatlanul működtek. Most viszont tudatosan kellene ezekre vigyázni, mert bizonyos fékek kikerültek a nyilvánosságból. Sajnos, a nyelvészek között is van egy ol yan irányzat, hogy a nyelv változik, nincs vele mit tenni. Nem ez a követendő út, mert minden örökségünk fennmaradásához tudatos jelenlét és aktivitás kell. vissza TÓTH Lívia A KISEBBSÉGVÉDELEMRŐL VITÁZTAK AZ EPBEN - BARRO T: AZ EUNAK NINCS HATÁSKÖRE EP Hírvivő 2009. 02. 04. A hagyományos nemzeti, etnikai és bevándorló kisebbségek védelme Európában címmel, számos magyar képviselő részvételével tartott vitát az Európai Parlament 2009. február 3án este. Az Európai Bizot tságot képviselő Jacques Barrot azt mondta, az uniónak nincs kompetenciája a kisebbségvédelem területén, ez - ideértve az autonómiát - az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.
