Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 11 A Gardianul mi ndesetre hozzáfűzi saját tudósításához, hogy a tavaly Budapesten folytatott "szennyes sajtókampány" során a román püspököt megrögzött magyarellenesnek tüntették fel, és folyamatosan a "háborús bűnös" Wass Alberttel hasonlították össze. A lap a további akban megállapítja, hogy a magyar hatóságok egy évszázadon keresztül folytatott politikája miatt a magyarországi románság létszáma felére csökkent. Ezt mutatja a lap szerint az is, hogy számos román nevet magyarosítottak, így például a Nicolae Balcescu rom án tanítási nyelvű gyulai gimnázium végzőseinek tablóján a Stan vagy az Avramut vezetéknév helyett a magyarosan hangzó Sztan és Avramucz szerepel. vissza Tőkés László az autonómiáról, az EPlistáról és a kolozsvári választás okról Szabadság 2009. február 04. PAPP ANNAMÁRIA – Hogyan vélekedik Traian Băsescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről a székelyföldi autonómiára és a kisebbségi kollektív jogokra vonatkozóan? – Politikai erősködésről van szó, ami nem egyedülá lló a maga nemében. Sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. Nyilvánvaló, hogy elrettentő szándékkal erősködik a román államfő. Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát f olytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. Egy európai politikus nem így nyilatkozik, hanem azt mondja, le kell ülni a magyarokkal tárgyalni. Számomra inkább szánalmas ez a fajta politikai magatartás, amely sem európainak, sem civili záltnak nem nevezhető. Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb ny ilatkozni. Európai uniós, államalkotó nemzet vagyunk, nem pedig a román nemzetállam elhanyagolható járulékos lakosai. Mint Románia teljes jogú állampolgárai, jogunk van a saját sorsunk vonatkozásában magunknak dönteni. – Az RMDSZ első helyet ajánlott Önne k az EPlistáján. Gondolkodotte már azon, hogy elfogadjae vagy sem a felkínált lehetőséget? – Teljességgel nyitott a kérdés. Önmagában nagy eredménynek tartom, hogy Markó Béla elfogadta a felhívásunkat a találkozóra, mert korábban azt állította: nem pri oritás velünk és velem párbeszédet folytatni. Tehát ehhez képest nagy eredmény, hogy egyáltalán leültünk beszélgetni. Február 12ig egyeztetni szeretnék valamennyi politikai közszereplővel, pontosabban mindazokkal, akik annak idején támogattak az európai p arlamenti választásokon. Én mindenképpen abból indulok ki, hogy nagy szükség van a megegyezésre, és remélem, ez be is fog következni. Végre azonban már nem feltételeket kellene diktálnia az RMDSZnek, hanem a tényleges megegyezésre kellene törekednie. – K olozsváron az MPP úgy döntött, hogy önálló polgármesterjelöltet indít Gergely Balázs személyében. Ön jónak tartja ezt a lépést? – Úgy gondolom, az MPP tiszta lappal indul Kolozsváron, hiszen politikailag még nem sározódott be. Legalábbis Kolozsváron nem. Ebből a szempontból csak támogatni lehet őket, hogy bizonyítsanak, minekutána az RMDSZről nem mondható el ugyanez az elmúlt időszak vonatkozásában. Másrészt pedig úgy vélem, az MPP megmenti a kolozsvári magyarság becsületét, hiszen olyan körülmények közöt t, hogy a román politikum a nagykoalíció leple alatt tovább folytatja magyarellenes politikáját, fontos a magyar jelölt léte. És mivel az RMDSZ nem tud megfelelő választ adni erre a helyzetre, az MPP Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének kell a sarkára állnia. Tőkés László egyébként hétfőn az EP támogatását kérő felszólalásában úgy nyilatkozott, Sólyom László magyar államelnökhöz hasonlóan ő is lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját. Szerinte az európai normáknak megfelelően Rom ánia esetében is elvárható, hogy az elismerje és érvényesülni hagyja az ország szuverenitását nem sértő kisebbségi kollektív jogokat. Az erdélyi és székelyföldi magyarok jogállására
