Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.30 . 38 Például az internetes kiadványok témaszelekciója (azt, hogy miről van, és miről nincs szó a sajtóban) meghatározza a többi sajtó hírszelekcióját – vallják az újságírók. A sajtó többi része kiemelten figyel ezekre, és nemcsak a hír- és témaszelekcióban, hanem a közélet értelmezésében is gyakran igazodik ezekhe z. Ugyanakkor az internetes sajtó egy része lapszemle jellegű, első látásra kis jelentőséggel. Míg a legnagyobb közönségű Transindex kevésbé szemléző, a többi (például Erdély.ma) inkább ilyen. Közelebbi vizsgálatkor viszont kiderül, hogy ezek a szemlék is többszörös hatásúak: felerősítik a más sajtótermékek hangját, mintegy „átjátszó” szerepet töltenek be. De maga az, hogy mit szelektálnak, és mit nem önmagában egy bizonyos hatást jelent. Mind az internetes sajtó, mind a rádió, úgy tűnik fontos forrás a töb bi sajtó számára, és ezt a nyomtatott sajtó újságírói el is ismerik. – Létezike napjainkban propagandajellege a romániai magyar médiának? Mennyire áll a sajtó a politikum befolyása alatt? – Természetesen létezik, de többnyire kis csoport újságírónak va gy éppen egyegy rovatot fenntartó újságírónak a felfogása alapján. Tehát, hacsak a reflexszerű kisebbségi domináns diskurzust nem tekintjük önmagában egy – állandó – propagandának, kevés a tudatosnak, tervezettnek minősülő propaganda. – Milyen hatásait l átja az EUhoz való csatlakozásnak a romániai magyar média esetében? Tapasztalhatóe egyfajta szemléletváltás ennek kapcsán? – Az EUnak kevés befolyása van a nagyon partikuláris és regionális sajtóra, és a romániai magyar sajtó európai viszonylatban ilye n. Eltérőn kis létszámú európai kisebbségektől, a romániai magyarságnak még mindig jórészt piaci alapokon is talpon maradó médiája van. – Milyen mértékben szentel teret napjainkban a sajtó a nők és a különböző kisebbségek kérdésének? – A nők egyenjogúság ának és hasonló témáknak nagyon keveset, annak ellenére, hogy az erdélyi magyar újságírók körében növekvő a nők aránya (azokat az egyetemi szakokat, amelyekről a kezdő sajtósok inkább kikerülnek, főleg nők végzik el). A magyar kisebbség kérdései: „orrba, s zájba”. A többi kisebbség kevésbé jelenik meg . vissza Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval – "Az RMDSZ Erdély MSZPje" Hír Extra 2009. 01. 29. 13.09 Kőrösi Viktor Dávid Nem eléggé stratégiai igényű a gazdanemzetekkel való k apcsolat. Amíg nincs egy mély, átfogó, stratégiai rendezés, addig ki vagyunk szolgáltatva a többségi politikának – nyilatkozta a HírExtrának Tőkés László, európai parlamenti képviselő, királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács e lnöke. Szerda délelőtt találkozott Sólyom László köztársasági elnök úrral, az államelnök úr meghívására. Mennyire tudja előremozdítani az Ön munkáját a találkozó? Sólyom államelnök úrnak egy szűk térben kell megtalálnia a módját annak, hogy hatásosan tu dja képviselni a magyarságot. Az államfő explicit és implicit kommunikációja nagyon jó, például ahogy a nemzeti parkokat járja, vagy ahogy a nemzeti ünnepeken határon túli magyar közösségeket látogat meg. Figyelemre méltó az a konferenciasorozat, amelynek alig leplezhető célja, hogy a megszüntetett Magyar Állandó Értekezlet hiányát pótolja. Ezek az üzenetek konstruktívak és pozitívak, amely célravezető egy ilyen feszült környezetben, amilyen tapasztalható a Kárpátmedencében. A határon túli magyarság vonat kozásában markáns módon érvényesül az államfő gondolkodása, az egy nemzet, egy kulturális nemzet képe. Nem tudják megkérdőjelezni a törekvéseit, még kevésbé tudnak megharagudni rá az autonómiáról alkotott véleménye és ars poeticája miatt. Jogilag alátámasz tja az érveléseit, Sólyom László gondolkodása érzelmiszellemi egyensúlyról tanúskodik, ami nagyon egészséges.
