Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.30 . 34 Ehhez tartom magam most is: nem futamodom meg, önként nem mondok le, és ha ez nem tetszik valakiknek, akkor vállalják, hogy ki kell engem dobni. Szerző(k): Kovács Csaba vissza Hitelre szorul Románia? Krónika 2 009. január 30. Egyre biztosabb, hogy Románia hitelfelvételre kényszerül valamely nemzetközi pénzintézettől. Alig egy nappal azt követően, hogy Traian Băsescu államelnök 6 – 7 milliárd eurós kölcsönt helyezett kilátásba, csütörtökön Mircea Geoană PSDelnök is hasonlóképpen nyilatkozott. A mérleghiány finanszírozására 20 milliárd euróra lesz szüksége Romániának május folyamán – jelentette ki egy televíziós interjúban Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint ehhez 6 – 7 milliárd eurós h itel felvételére lesz szükség. Mint mondta, a legvalószínűbb, hogy ezt az összeget a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelik majd. “Elsiették mindazok, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem lesz szükség valutaalapi hitelre” – fogalmazott a pártelnök. Az IMF csö kkentette növekedési előrejelzését A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a héten 0,5 százalékra – a második világháború óta a legalacsonyabbra – csökkentette a világgazdaság idei átlagos növekedésére szóló előrejelzését a novemberben jósolt 2,2 százalékról. Jövőr e az IMF 3,0 százalékos növekedést vár globálisan, ez 0,8 százalékkal kevesebb a novemberi előrejelzésében szereplő becslésnél. Az IMF szerint – amely ezúttal csak a jelentősebb országok, országcsoportok kilátásait igazította ki – az idén csupán a feltörek vő piacok lesznek a világgazdaságon belül a növekedés forrásai. A valutaalap mostani értékelése szerint a világgazdaság mély válságban van, és nyomás alatt marad az idei év egészében. A fejlett gazdaságok az IMF értékelése szerint a második világháború óta legmélyebb recessziójukat élik. Az erőtlen növekedés letöri az árupiacon az árakat, és jelentősen enyhíti az inflációs nyomást is. A valutaalap arra figyelmeztetett, hogy a deflációs kockázatok növekednek. A jelentés ugyanakkor rámutat, hogy a globális pé nzügyi és költségvetési politikák jelentős támogatást jelentenek a válság leküzdésében, a kedvezőtlen növekedési folyamatok enyhítésében. A gazdaságilag meghatározó országok, illetve országcsoportok közül leginkább a fejlett országok növekedési becsléseit csökkentette az IMF, de számottevő az egyébként nagy növekedési potenciállal rendelkező Közép- és KeletEurópa, valamint Oroszország kilátásainak visszafogása is. A világgazdaság egészébenn a nagy ázsiai gazdasági hatalmak, továbbá a feltörekvő és fejlődő országcsoport mint egész mutathat fel jelentősebb pozitív növekedést, az IMF mostani előrejelzése szerint. Hasonlóképpen nyilatkozott egy nappal korábban Traian Băsescu államelnök. “Romániának 6 – 7 milliárd eurós kölcsönre van szüksége, de azt az Európai Uniótól kérné, nem pedig a Nemzetközi Valutaalaptól, amely csupán felügyelné az európai pénz útját” – fogalmazott az államfő, miközben Bukarestben a nemzetközi pénzintézet szakértői mostantól két héten át felmérik az ország makrogazdasági helyzetét. Februá r 7ig tartó látogatásuk során az IMF szakértői találkoznak a szakszervezetek, az ipari szektor, a bankok, illetve az akadémiai körök képviselőivel, akárcsak a parlament tagjaival, a kormánypártok és az ellenzék politikusaival. Az elmúlt hetekben több köz gazdász is egyetértett abban, hogy Romániának mindenképpen szüksége van külső finanszírozásra. Traian Băsescu néhány nappal ezelőtt még erőteljesen hangsúlyozta, hogy az IMFfel kötendő esetleges készenléti hitelszerződés csak a legutolsó változat lehet a sorban, amúgy el kell kerülni, hogy ehhez a pénzintézethez kelljen kemény feltételekkel kölcsönhöz folyamodni. Utóbb úgy fogalmazott, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz kellene fordulnia 6 – 7 milliárd eurós kölcsönért. Mivel azonban az európai integrác iós szervezetnek Băsescu szerint nincsenek meg a megfelelő monitorizáló eszközei, az IMFfel olyan szerződést kellene kötni, amelynek értelmében az “felügyelné" a pénz útját, vagyis azt, hogy e kölcsönt az ország mire és hogyan költi el. Az államfő szerint ugyanis országának nincsen szüksége IMFkölcsönre, hiszen szerinte nincs olyan súlyos gazdasági helyzetben, mint Magyarország vagy Ukrajna. Az IMF mindenesetre meg akarja várni a költségvetés végső tervezetét ahhoz, hogy bármiféle szerződésről tárgyalásb a bocsátkozzék. A büdzsé azonban tovább késik, pénteken vagy a jövő hét elején hozzák majd nyilvánosságra. Szerző(k): Krónika vissza
