Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.30 . 29 – Hogyan reagált Markó Béla? – Nem volt lelkes. Különösen az interj ú megjelentetésének időzítése miatt. Én a rádióban egy héttel azelőtt beszélgettem sok témáról, többek között erről is a főszerkesztővel. A napilapban való megjelentetéssel azonban kivárt, és pontosan a magyar kultúra napjára időzítette, amikorra meghívtuk ide Markót. Ezt nem tartottam korrektnek, el is mondtam Rais Istvánnak, és ezért elnézést is kértem a szövetségi elnöktől, de nem azért, amit mondtam, mert a véleményemet fenntartom. Mindig a magyar érdekképviselet volt a célunk. Kormányon belülről ez sok kal jobban lehet csinálni. Ellenzékben többet járhat a szánk, többet kritizálhatunk. Úgy néz ki majd, hogy aktívabbak vagyunk, de eredményben lényegesen gyengébbek leszünk. Engem pedig mindig is csak az eredmény érdekelt. Most tehát nagyon beszűkült a csel ekvési terünk, de dumálhatunk. Amíg kormányban voltunk, nem lehetett bírálni, pedig sok mindent másként tettem volna már akkor is a helyükben, de nekem nem az volt a dolgom, hanem a megyei önkormányzat irányítása. – Hogy fog boldogulni ezentúl az ellenzék iek vezette Bihar megye? – Érdekes, hogy Bihar megye mindig ellenzéki volt, de mégis fenntartott egyfajta lobbit Bukarestben. Most viszont nagyobb gond lesz, mert úgy tűnik, hogy a kormányon lévő pártok helyi szervezeteit nem érdeklik a bukaresti államtit kári, minisztériumi igazgatói funkciók. Inkább a helyi posztokat akarják megszerezni. Korábban volt vagy kilenc minisztériumi tisztségviselő Biharból, akikhez lehetett menni intézkedni. Nem képviselőkre vagy szenátorokra gondolok, akiknek fizetik minden út ját, kényelmesen eldolgozgatnak a parlamentben szerda és csütörtök között – lehet, hogy ezzel a véleményemmel sem leszek népszerű, de én így látom. Egészen más viszont egy igazgató vagy államtitkár feladata, akinek ott kell ülnie egész héten Bukarestben, s őt hétvégén is, és a mi embereink reggeltől estig dolgoztak, emiatt sokat is bíztak rájuk. Ezt hibázzák el a mostani kormánypártok, mert ezek után nem lesz kihez menni. Ha bihariak lennének a fővárosi hivatalokban, ellenzékiként is felhívnám őket, hogy a m egye érdekeiért járjanak közben. Erre többször figyelmeztettük az itteni kormánypártokat – bár most el vannak foglalva a helyi személycserékkel – , hogy most az ő feladatuk valamit tenni a megyéért. Ugyanezt nem várom el egy Vrancea megyei minisztériumi tis ztségviselőtől, akinek azt is hosszan kell magyarázni, hogy Bihar nem Magyarországhoz tartozik. – Visszafogjae a megyei fejlesztési projekteket a fővárosi kapcsolatok hiánya? – Sokkal összetettebb a helyzet. A regionális fejlesztési tanácsban is biztosa n gyengülünk. Számos megkezdett beruházástól a kormány már visszavonta az év végéig el nem költött pénzt, ezért majd perelnek is az RMDSZes önkormányzatok. Az is probléma, hogy a megyei szintű projektekben már az elmúlt fél évben is dadogtunk. Leállás, tö bb hónapos késlekedés után dőlt el végül, hogy mégis legyen ott a múzeum, ahová eredetileg költöztetni akartuk, bizonyos útjavításokkal is ez a helyzet. Elvesztettünk egy csomó pénzt, mert nem döntöttünk időben. A hatalomváltás sokkal kevésbé hatékonnyá te tte a megyei tanácsot. A 2008as költségvetést átcsoportosították, most megint kérdés, honnan lesz pénz. Ilyen gazdasági válság idején, úgy gondolom, nagyon sok feladat hárul a kormányra, állami, önkormányzati megrendelésekre. Úgy tűnik, a megyeszékhelyet leblokkolja a pénzhiány, de több lehetőséget látok, sokkal jobb a kapcsolatunk a polgármesterrel. Remélhetőleg előbbutóbb vége lesz a választási populizmusnak, és oda tudnak figyelni a gazdasági dolgokra is. A megyénél egyelőre nem annyira egyértelmű, de bízom benne, hogy az imádkozáson kívül mást is teszünk. – A reptérfejlesztést emelte ki a megyei tanácsi elnök. – Szerintem egy vezetőnek figyelemmel kell kísérnie a gazdasági helyzetet, mit lehet, mit nem, rugalmasnak kell lennie, új ötletekkel előállni a. A reptérfejlesztésről anyósom is tudja, hogy szükség van rá. Több száz millió euróba kerül, ezt honnan vegyük? Fogalmunk sincs róla. Sokkal jobb ötletnek tartottam a reptér áthelyezését, hiszen a mostani területének az eladása finanszírozta volna az új építését. Akkoriban akár négyzetméterenként 200 eurót is kaphattunk volna a telekért, a teljes vételár 300 millió lett volna, az új reptér pedig durván 200 millióba került volna. Most legfeljebb kérünk rá pénzt a kormánytól. Ha Bihar megye lesz a szíve csü cske, akkor ad, de tudjuk: sem Kolozsvárnak, sem Temesvárnak nem érdeke egy konkurens reptér kialakítása. Nem látom működőképesnek ezt a tervet, de ha az elnök ezt akarja, mi támogatjuk benne. Másik megvalósulatlan önkormányzati tervünk a turizmus fejlesz tése volt. Tanácselnökként a szabadidő színvonalas eltöltésére akartam lehetőséget teremteni például az aquaparkkal, amely multifunkcionális sportcsarnokot is magában foglalt volna, hogy a fiatalok ne csak az éjszakai klubokba járhassanak, illetve az Arany os völgyében síelésre kínáltunk volna lehetőséget, magyarországi turistákra is számítva. Ezekhez
