Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.30 . 18 A magyar delegációt Podolák György bizottsági elnök (MSZP), a szlovák delegációt Maroš Kondrót (SmerSD) bizottsági elnök vezeti. A gazdasági bizottságok találkozójáról a két házelnök 2008 decemberében állapodott meg. Januárban és februárban összesen öt magyar parlamenti bizottság képviselői találkoznak szlovák partnereikkel. vissza Sorskérdéseinkkel foglalkozott az MKP Stratégiai Tanácsának konferenciája Felvidék.ma 2009.01.30. Az MKP pozsonyi székházában tartott szakmai konferenciát január 29én a párt straté giai tanácsa. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, több mint százan hallgatták a neves itthoni és magyarországi előadókat, cseréltek véleményt a felvidéki és az egyetemes magyarság sorskérdéseiről. A konferenciát Csáky Pál MKPelnök nyitotta meg, aki el mondta, ennek a tanácskozásnak nem csak azért van nagy jelentősége, mert Szlovákia a választások évébe lépett és ez megköveteli, hogy minél jobban ismerjük a bennünket körül vevő politikai és társadalmi légkört, hanem a konferencia hozadékaként olyan eleme k kerülhetnek a párt programjába, amelyek hosszú távra jövőképet adnak a szlovákiai magyarságnak. Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott, hogy ma már nem kétséges, hogy közösséget alkotunk, amely csak aritmetikai vo natkozásban kisebbség. És ez a közösség cselekvési programot igényel, amelyben fontos szerepe lesz a magyarszlovák integrációnak. Rajtunk is áll, hogy ennek mely formája valósul majd meg. Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a kettős kötődés szimbiózusát kell elviselnünk és művelnünk. „Nem csak az a fontos, hogy tudjuk, hogy mit akarunk elérni, hanem az is, hogy azt kikkel és hogyan kívánjuk megvalósítani. Ezért tudományos felméréseket készíttettünk, amelyek szerint a szlovákiai magyar közösség meglehetősen szé teső állapotban van. E tekintetben rosszabb a helyzet, mint 15 évvel ezelőtt. Meglazult a településszerkezet, és egyre inkább megjelenik a szórványosodás" - mondta többek közt Duray. Duray szavait is illusztrálva Dobos Ferenc szociológus, BFI kutatója a f elvidéki magyarság körében 19962008 közötti időszakban megnyilvánuló értékrendváltozásokra és asszimilációs folyamatokra hívta fel a figyelmet. „Sajnos, ez már nem a vég kezdete, hanem inkább a közepe, de még mindig az az időszak, amikor még lehet cselek edni a felvidéki magyarságot súlyosan érintő asszimiláció fékezésére érdekében." Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki 19982002 között a magyar kormány stratégiai elemző központjának a vezetője volt, egy lehetséges nemz etstratégia vázlatait körvonalazta. És megállapította, hogy nem csak a felvidéki, nem csak a határon túli, hanem az egyetemes magyarság is, mint közösség, rendkívül meggyengült. „Persze a határokon túl komolyabb a helyzet, hiszen az ott élő magyaroknak sze mbesülniük kell a bábeli fegyverrel is, amely a magyar nyelvhasználat ellen vetnek be sorozatosan. Csakis akkor van esélyünk a megmaradásra, ha felismerjük a közösségbomlasztó folyamatokat, és a félelmet leküzdve cselekszünk ellenük." Bauer Edit, az Európ ai Parlament képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak EUban való kilátásairól szólt. Mivel más elfoglaltsága miatt Brüsszelben kellett maradnia, a konferencia résztvevőivel videoüzenetben közölte gondolatait. Mint mondta, hosszú évtizedek után most van rá először lehetőség, hogy a kisebbségvédelem is bekerüljön az Európai Unió jogrendjébe, hiszen a közelmúltban elfogadott Cataniajelentés rámutat: „"Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik". Bau er Győző akadémikus, az MKP Stratégiai Tanácsában az életpálya szakmai műhelyt vezeti. Mint előadásában elhangzott, az MKP életpálya programja abból indul ki, hogy az átalakulás legfőbb tartalmi és szervező eleme az emberi tudás és az információ, célja egy tudásközpontú (az életminőséget, kreativitást magasan értékelő) társadalom építése, céljaival ellentétes a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, interaktív kapcsolati rendszer kialakítására törekszik akkor is, ha napjaink szlovákiai gyakorlata nem mindi g befogadó az ilyen elképzelések megvalósítására. „A családokra is kell koncentrálnunk, különben fokozatosan elvesznek az iskoláink" - figyelmeztetett. Ugyanilyen fontos a szakemberek mögötti intézményrendszer biztosítása is. Tudatosítanunk kell azt is, ho gy a jövő Európája nem az államok, hanem a régiók Európája lesz, ezért a regionális együttműködésekre kell helyeznünk a hangsúlyt. Ma már nemzetközi jogszabályok teszik lehetővé, hogy a politikumtól számon kérjük a diszkriminációt, és ezzel a lehetőséggel pedig élnünk kell" - mondta Bauer Győző.
