Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.30 . 12 A strasbourgi bíróság azt is megállapította, hogy Romá nia sosem hozta a nyilvánosság tudomására azokat a környezeti hatástanulmányokat, amelyek alapján a Transgold működését engedélyezte. Pedig a lakosságnak joga lett volna részt vennie az ilyen jellegű, a környezetet nagymértékben érintő döntés meghozatalába n. A ciánszennyezés miatt Magyarország kártérítési pert indított az Aurul, illetve jogutódja, a Transgold vállalat ellen, ezt azonban tavaly ősszel a kolozsvári ítélőtáblán jogerősen elvesztette. A Transgold ugyanis csődöt jelentett, aktívumait pedig a br it Oxus Gold részvételével alapított Romaltin cég vette át. Később az Oxus eladta a Romaltinrészvények általa birtokolt ötvenszázalékos pakettjét az oroszbrit tőkével működő KazakhGold vállalatnak. Lapunk információi szerint ez utóbbi cég már tavaly ben yújtotta kérelmét a romániai illetékes fórumokhoz a Transgold vállalat újraindítására. Persze ugyancsak ciántechnológiával dolgoznának, és szintén az elhíresült nagybozintai tározót használnák a technológiai folyamatban keletkezett ciántartalmú zagyok ülep ítésére. A román törvényhozás már több mint egy éve halogatja annak a ciános technológiákat betiltó bányaügyi törvénykiegészítésnek az elfogadását, amelyet EcksteinKovács Péter, volt RMDSZes szenátor dolgozott ki. Nem kizárt az sem, hogy az új kormány - főként a jelenlegi gazdasági válság közepette - átértékeli a korábbi kabinet álláspontját, és a verespataki, szintén ciános technológiára alapuló bányaberuházást engedélyezi. Erre a lehetséges lépésre Bukarestben egyre több jel mutat. Hivatalos látogatás t tesz hétfőn és kedden Magyarországon Traian Basescu. A román államfő magyar kollégájával, Sólyom Lászlóval, Gyurcsány Ferenc kormányfővel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytat megbeszélést. Basescu kedden felkeresi a gyulai román közössé get is. vissza Offenzívában a szerb diplomácia – Belgrád év végéig szeretné elnyerni az EUtagjelölti státuszt Vuk Jeremics egy napot se pihen. A szerb diplomácia vezetője a hét elején még Brüsszelben bizonygatta, hogy or szága mindent megtesz az utolsó két feltételezett háborús bűnös (Ratko Mladics és Goran Hadzsics) felkutatása érdekében - tegnap pedig már New Yorkban tárgyalt az ENSZ főtitkárával Koszovó ügyéről. Gergely Márton| Népszabadság| 2009. január 30.| A szerb kormány játéktere jelentősen lecsökkent a globális gazdasági válság következtében. A koalíció kisebbik pártja, a szocialisták nyugdíjemelést követeltek a demokrata blokk támogatásáért cserébe, a költségvetés azonban alig bírja a többletkiadásokat. A hét k özepére a szerb dinár újabb történelmi mélypontra esett az euróval szemben, így Belgrád könnyen a készenléti IMFhitel lehívására kényszerülhet. Ebben a helyzetben a komoly politikai feszültséggel terhelt demokrataszocialista koalíció kizárólag külpoliti kai területen érhet el sikereket. A kormány célja, hogy az év végéig elérje az EUtagjelölti státuszt Brüsszelben, miközben az ENSZ nemzetközi bíróságánál a koszovói elszakadás törvénytelenségét i s ki akarják mondatni. A kettő nehezen összeegyeztethető, hiszen az Európai Unió tagállamainak döntő többsége már elismerte az albánok lakta tartomány függetlenségét. NagyBritannia belgrádi nagykövete többször is figyelmeztette a szerb kormányt, hogy nem kérhetnek egyszerre szívességet tőlük a csatlakozás érdekében, miközben törvénytelenséggel vádolják őket országvilág előtt. Jeremics láthatóan nem hallgat a londoni figyelmeztetésre, és a héten nyolcvan országot szólított fel levélben arra, hogy a nemzet közi bíróságnak április végéig írja meg álláspontját Koszovó kapcsán. Oroszország és Spanyolország kész Szerbia segítségére sietni, míg Ciprus és Venezuela gondolkodik a lépésen. A szerb külügyminiszter levele szerint a per precedens lehet: a nemzetközössé g támogatjae a szeparatista törekvéseket, vagy egyszer és mindenkorra gátat szab nekik?
