Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 40 A világszíntéren lobbizik Belgrád Koszovóért Magyar Hírlap 20090129 Ismét kiterjedt diplomáciai offenzívát indított Kosz ovó ügyében a belgrádi kormány: Vuk Jeremic külügyminiszter New Yorkban felkeresi Ban Ki Mun ENSZfőtitkárt és a Biztonsági Tanács tagjainak képviselőivel is tanácskozik. Megbeszéléseinek témája a Koszovóban kialakult "kivételesen aggasztó helyzet", amit b elgrádi vélemények szerint a Koszovói Biztonsági Erő (KSF), "a térség második albán hadseregének" megalakítása váltott ki. Szerbia a Koszovóra vonatkozó ENSZhatározat durva megsértésére hivatkozva a tanács rendkívüli ülésének összehívását kéri. Ezenkívül Jeremic azt kéri a nyolcvan ENSZtagországtól (amelyek támogatták azt a szerb javaslatot, hogy Koszovó függetlenségének törvényességéről kérjék ki a hágai Nemzetközi Döntőbíróság véleményét), hogy levélben erősítsék meg álláspontjukat a törvényszéknél. Bel grádban abban bíznak, hogy a bíróság törvénytelennek minősíti a pristinai kormány egyoldalú proklamációját, s ez eltántorítja majd szándékuktól a Koszovó elismerésére készülő országokat. Jeremic szerint Koszovó esete felbátorítja a szakadár mozgalmakat, és precedenst teremthet az ENSZtagállamoktól való szecesszióra, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a világszervezet egészére nézve. A tavaly februárban függetlenné vált Koszovót eddig több, mint ötven állam ismerte el, köztük az Európai Unió huszo nnégy országa is. JGB vissza Tőkés László: Nemzeti listát! Magyar Hírlap 20090129 Számos feltételtől tette függővé, hogy újabb brüsszeli mandátumért induljon az idén júniusban Tőkés László, az erdélyi magyarság fü ggetlen európai parlamenti képviselője. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzeti lista összeállítását szorgalmazza, s azt reméli, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség visszanyeri józan ítélőképességét. – Nagy érdeklődésre számot tartó kérdés, hog y ön elindule a júniusi európai parlamenti választásokon újabb mandátumért, és ha igen, milyen színekben? – Ezelőtt két évvel még nekem sem jutott eszembe, hogy indulnom kellene. Az RMDSZszel szemben – amely torz módon elhajlott a kormánypolitika irányá ba, és annak rendelte alá a saját döntéseit – azonban fontos lépésnek számított másfajta politizálást kínálni a választóknak. Most ismét helyzetfüggő a kérdés, mert számomra nem öncél az újabb mandátum. Inkább az foglalkoztat: megérie, szükség vane annak a nehéz döntésnek a meghozatalára, hogy válasszak a püspöki szolgálat és a képviselőség között. Ha a helyzet úgy alakul, hajlok arra, hogy elvállaljam a jelöltséget. Püspöki intelmek az összefogás szükségességéről Markó Béla megfogalmazása „az RMDSZe n kívüli szervezetekről” hasonlít „a határon túli magyarok” szintagmára, és ilyenformán lekicsinylő, majdhogynem kirekesztő módon bánik az erdélyi magyar közösségünk kétharmadával. Kritikára mindig is szükség van, érvek és helyzetértékelések ütköztetéséb ől érdemi konszenzus alakulhat ki – igaz, csakis akkor, ha célunk egy és ugyanaz: a közösségi autonómiák kivívása és kiépítése. Az RMDSZ vezetősége továbbra is a pártlogika foglyaként viselkedik. Remélni merem, hogy a Magyar Polgári Párt nem fog ugyanebb e a tévedésbe esni. – Mitől függ ez? – Főleg attól, hogy sikerüle Erdélyben megvalósítani a nemzeti összefogást, a közös nemzeti listát. Hangsúlyozom: nem az RMDSZ, nem a Magyar Polgári Párt, hanem az erdélyi magyarság listáját. – Ez azt jelenti, ho gy most az RMDSZ és az MPP térfelén pattog a labda? – Azt jelenti, hogy mélypontra süllyedt az RMDSZnek – a romániai magyarság képviseletét kisajátító szervezetnek – a támogatottsága. Kipenderülve a kormányból története legnagyobb válságát éli meg az RM DSZ, s miután százezrek fordultak el tőle, várható, hogy tovább apad a támogatottsága. Félő tehát, hogy az EP-