Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 33 A román államfő első hivatalos budapesti útját hosszas egyeztetések előzték meg. Idei magyarországi látogatásáról már tavaly, a csíkszeredai Băsescu – Sólyom találkozó után is tudni lehetett, ám pontos időpontja csak tegnap vált ismertté. A román – magyar magas szintû diplomáciai találkozók sorában Sólyom László 2006os bukaresti látogatása volt az utolsó állomás. Băsescu egyébként járt már hivatalos úton a magyar fővárosban. A román főváros főpolgármestereként 2001ben Demszky Gáb orral aláírta Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződését. vissza Beregszász: terítéken az ukrán nyelvoktatás KISZO 2009.01.29. A városi tanács elfogadta Beregszász költségvetését ülésszakán. A büdzsé, mint mindenütt, szűkösre sikerült, mivel a város egyáltalán nem kapott állami fejlesztési pénzeket. A képviselőtestület csupán a helyi bevételekre hagyatkozva próbálja tartani a múlt évi szintet. Ugyanakkor ezt számos probléma nehezíti: nincs meghatározva az új gázár, sz űkös a bérezési keret stb. Az ülésen számos pont mellett megszavazásra került egy, a magyarságot érintő igen fontos kérdés. Az ukrán nyelv oktatásának a tökéletesítését megcélzó 461. ominózus minisztériumi rendelet alapján a megyei oktatási és tudományos f őosztály kidolgozott egy regionális programot, melyet eljuttattak az önkormányzatokhoz. Megjegyzendő, hogy a Beregszászi Városi Tanácson kívül egyetlen képviselői testület vagy közigazgatás sem fogadta el a dokumentumot. – Végre összefogást tapasztalhattun k. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői, sőt az ukrán pártok tagjai is együttműködésről tettek bizonyságot. Ennek köszönhetően a városi tanács anyagiakat is előirányozhatott a progra mra, és számítunk a magyar kormány támogatására is – hangsúlyozta Gajdos István, Beregszász polgármestere. A program elfogadásával a város magyar iskoláiban az osztályokat két csoportra osztják. Az ukrán- órán a tanár maximum 10 – 11 gyerekkel – a minisztéri umi engedély szerint minimum 14 jöhet szóba – foglalkozik majd. Ezenkívül az alsósoknál 1 – 2 órával, a 10 – 11ik osztályokban pedig egy órával bővítették az ukrán nyelv oktatását. A döntés természetesen pluszköltséggel jár. A másik komoly döntés, hogy szakem berek bevonásával munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata, hogy megváltoztassa az ukrán nyelvoktatás módszerét az alsó osztályoktól egészen a 11. osztályig. A csoport vezetőjének Csernicskó Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola re ktorhelyettesét választották. A helyi szakembereken kívül nyíregyházi és budapesti felsőoktatási intézmények munkatársai is részt vesznek a programban. Az ülés után szinte azonnal hozzáláttak az érdemi munkához. Gajdos István, Csernicskó István, Marija Bub nyak, a városi oktatási osztály vezetője, valamint Tóth Géza, Beregszász jegyzője a lehetőségekről tanácskozott. A három tervezetből az egyik csoportnak az lenne a feladata, hogy az óvodák számára olyan anyagot készítsen, amely segítené az ukrán nyelvű fog lalkozásokat. A másik egy tankönyvet, a harmadik pedig egy alternatív tantervet készíthetne speciálisan a magyar tannyelvű iskolák számára. – Kérésemre a kijevi, a nyíregyházi, a budapesti és a helyi szakemberek minden olyan anyagot összegyűjtöttek, ami má r megjelent: tanterveket, tankönyveket, szótárakat stb. Ezek közül választanánk ki azokat, amelyek továbbra is használhatók. Sietnünk kell, hiszen tudjuk: a miniszteri rendelet értelmében 2010ben már nem lehet magyar nyelven vizsgázni az emelt szintű éret tségin – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Mint azt Csernicskó István elmondta, a budapesti és a nyíregyházi szakemberek közösen elkészítettek egy ukrán nyelvkönyvet. Ez egy kidolgozott, nyomdakész állapotban lévő kiadvány, melyből szintén lehet ötleteket me ríteni. Az első, zárt körű tanácskozásra tegnap került sor a főiskola épületében. vissza Magyarmagyar kapcsolatok – Gémesi Ferenc a nemzetpolitika idei célkitűzéseiről Hét Nap 2009.01.28. A Szülőföld Alap működési mo dernizációját, a Biennále bővítését, a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatásának minőségi megújítását, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az általa múlt kedden Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.
