Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 31 Visszafejlődést okoz az idegen környezet „Tapasztalataim szerint az artikuláció és a hely es beszéd megtanulása csak olyan gyerekeknél lehetséges, akik anyanyelvi foglalkozásban részesültek” – hangsúlyozta lapunknak P. Dombi Erzsébet kolozsvári nyelvész, aki szerint ezt romániai magyar pszichológusok kísérleteinek eredményei alátámasztják. A n yelvész szerint a gondolkodás fejlődésében rendkívül fontos szerepe van, hogy a gyerek egészen iskolás koráig anyanyelvén tanuljon és beszélhessen. A magyar csoportok létrehozásáért indított kezdeményezésben közreműködő pszichológusok rámutattak, visszafej lődést és lelki traumát is eredményez, ha a kisgyerek nem érti az utasításokat, illetve ha nem tudja megértetni magát az idegen nyelvű környezetben. Ugyanakkor a specialisták szerint négyéves kor előtt nem is ajánlott az idegen nyelv tanulása, mondta Szabó Kinga. Szamosújváron sikerült Demográfiai felmérések szerint Kolozsváron 780 magyar, 3 éves kor alatti gyerek él. Ezek között 270, két és három év közötti gyerek van, akiket még nem írathatnak óvodába, és már az anya sincs gyereknevelési szabadságon. A szülők és az egyesület reménykedik, hogy a közeljövőben sikerül elérni: legyen külön csoport a magyar kicsiknek, de ha kérésüket elutasítják, aláírásgyűjtésbe kezdenek, és a pereléstől sem riadnak vissza. „Foggalkörömmel ragaszkodunk a magyar csoportok létrehozásához. Közigazgatási pert is hajlandók vagyunk indítani a magyar családokkal az asszimiláció megelőzése érdekében” – jelentette ki tegnap Herédi Zsolt. Az Életfa egyesület vezetőségi tagja elmondta, nem új intézményt szeretnének létrehozni, hanem a meglévő intézményekben magyar csoportok indítását elérni. A bölcsődék 2007ig az egészségügy hatásköréhez tartoztak, amikor a törvénymódosításnak köszönhetően az intézmény működtetését a helyi költségvetéshez utalták át. Az egyesület felkapta a fejét er re az átállásra, és ennek kapcsán kérvényeznek most bölcsődei csoportot. Az egyesület az alkotmányra hivatkozik, miszerint a nemzeti kisebbségeknek joguk van anyanyelven tanulni. BalázsBécsi Attila, a megyei tanács oktatási, kulturális, művészeti és vall ási bizottságának elnöke szerint - bár a költségvetés hiányában még nem tudja mekkora anyagi keret jut a bölcsődéknek – , jó esély van a kezdeményezés sikerére. „A szamosújvári Téka Alapítvány már sikeresen végigjárta a magyar bölcsőde alapításának útját, és körülbelül hat hónapot vett igénybe az érvénybe léptetése, de ez az idő elhúzódhat a bürokrácia útvesztői miatt” – mondta el a tanácsos az Új Magyar Szónak. Külön foglalkoztatás Marosvásárhelyen Magyar bölcsődei csoport Kolozsvárhoz hasonlóan Marosvás árhelyen sincs, a 03 éves kisgyerekeket befogadó bölcsődei csoportok vegyesek, fejtette ki az ÚMSZnek Ferencz Emőke, a polgármesteri hivatal bölcsődékért felelős munkatársa. A román és magyar kicsik együtt, egy csoportban vannak, de mindig jelen van mag yar és román anyanyelvű személyzet is, akik egyénre szabott program szerint foglalkoznak a gyermekekkel. „Nem is lehetne különkülön csoportot indítani ekkora korú gyerekeknek, hiszen van olyan másfél évesünk, aki már beszél, és van olyan hároméves, aki m ég nem. Ezért is van az, hogy mindenikükkel különkülön foglalkozunk, hiszen ebben a korban még nem lehet egyszerre valamennyi gyerek figyelmét lekötni” – magyarázta lapunknak Ferencz Emőke, hangsúlyozva, hogy minden gyerekkel annak anyanyelvén foglalkozna k, és tudomása szerint a szülők is elégedettek. vissza
