Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 25 sokszor két számjegyű nyereségrátával dolgozó bankok az osztalékokat rendre kifizették részvén yeseiknek, most a veszteséget államosítani fogják – azaz az adófizetők között osztják szét. A gazdaságélénkítés érdekében főként a komolyabb „zsírtartalékkal” rendelkező északi országok élnek adócsökkentéssel, ám csak módjával. Finnországban egymásfél sz ázalékponttal mérsékelték a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsait, és sok pénz marad majd a vásárlók tárcájában azt követően, hogy októbertől 17ről 12 százalékra csökkentik az élelmiszerek általános forgalmi adóját. A kedvezményeknek – és az i nfláció másfél százalékra mérséklődésének – köszönhetően a finnek vásárlóereje az idén 4,6 százalékkal növekszik. Svédországban megemelték a jövedelem adómentes sávhatárát, ami által havi ezer koronával több marad az átlagpolgár zsebében. Németországban ug yancsak feljebb csúsztatják az adómentes sávot, s 1 százalékponttal csökken az alsó szjakulcs mértéke is. NagyBritanniában már tavaly novemberben, a karácsonyi vásárlási szezon nyitányakor 17,5 százalékról 15 százalékra mérsékelték az áfát. A gazdaságél énkítés másik, gyakrabban követett csapásiránya a beruházások ösztönzése. Németországban 50 milliárd euróval támogatják a belföldi, elsősorban az építőipari infrastrukturális beruházásokat (HVG, 2009. január 17.). A francia állam 26 milliárd eurót invesztá l a gazdaságba, zömében a vállalati szféra ösztönzésére, de ebből a keretből támogatja a szociális célú lakásépítést, valamint az autóvásárlást is: a tízévesnél régebbi gépjárművüket lecserélők ezereurós támogatásban részesülnek. Ausztriában a 13 évesnél i dősebb kocsik cseréjéhez jár 1500 euró, Németországban pedig 2500 euró kedvezmény dukál annak, aki a kilencévesnél idősebb járgánya helyett újat vesz. A még mindig befagyott hitelpiac beindítása és a pénzhiánnyal küzdő vállalkozások megsegítése érdekében számos országban hitelgaranciaalapokat hoznak létre. NagyBritanniában több mint 20 milliárd fontot szánnak erre a célra. Franciaországban az állami garanciavállalás révén 4 milliárd euróval több hitel kerülhet a kis- és közepes vállalkozásokhoz. Spanyolo rszágban a tavaly bejelentett 1011 milliárd eurós gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő csomag után nemrég egy hasonló, 90 milliárd eurós, elsősorban állami beruházásokat tartalmazó intézkedéssorozatot harangoztak be. Ezenfelül a spanyol állam kész 100 mil liárd eurónyi garanciát vállalni a bankok hitelezési kedvének javítása érdekében. A végeken viszont számos ország takarékossági intézkedésekre kényszerül. Írországban a liberális – konzervatív Fianna Fail vezette koalíció a közszférában 21 hónapra befagyasz taná a béreket, a magasabb jövedelmeket pedig 5 – 10 százalékkal csökkentené. Romániában máris megszüntettek 140 ezer betöltetlen közalkalmazotti állást, minden önkormányzatnak 15 százalékkal kell mérsékelnie költségeit, 20 százalékkal csökkentik a minisztér iumok, állami intézmények, hatóságok alkalmazottjainak a számát, s elhalasztották a január 1jére tervezett nyugdíjemelést, valamint a pedagógusok béremelését. A korábban kirobbanó tempóban fejlődő balti államokban is a terhek növekedésére kell számítani. Észtországban tavaly 26ról 21 százalékra mérsékelték ugyan az egykulcsos jövedelemadót, ám idén januárban megemelték az orvosságok, a sajtótermékek áfáját, elvettek több kedvezményt – nem kapnak például családi pótlékot a gyesen lévők – , és jelentősen meg emelték a különféle illetékeket, a gépkocsik regisztrációs adója például közel a kétszeresére ugrott. Csehországban is folytatják az államapparátus megkezdett karcsúsítását és a szociális támogatások megnyirbálását. „Meggyőződésem, hogy makroökonómiai szem pontból nagyobb problémát jelentene az ország eladósodása, mint a gazdasági növekedés csökkenése” – jellemezte a cseh pénzügyminiszter a kabinet válságkezelő stratégiáját, melynek részeként egyébként hamarosan három változatban átdolgozzák a tavaly decembe rben elfogadott idei költségvetést. „A jegybank elnöke és az EU szakértői azt mondják, az idén mínusz 2 százalékos lesz a gazdasági növekedés nálunk. Ez olyan, mintha időben visszamennénk két évet, amikor szerintem nem éltünk olyan rosszul” – elemezte Ola szország gazdasági helyzetét és kilátásait a minap Silvio Berlusconi kormányfő. Akárhogy igyekszik is a miniszterelnök bagatellizálni a helyzetet, a legfrissebb statisztikákból az derül ki, hogy 2,8 millió olasz háztartás, a családok közel 17 százaléka ker ülhet anyagi csődbe, mert elvesztette megtakarításait, a lakáshitellel rendelkezők egytizede pedig úgy nyilatkozott, nem tudja időben törleszteni adósságát. Kétéves rekordot döntött, s 6,7 százalékra duzzadt az olasz munkanélküliek tábora is. A spanyol mun kanélküliek aránya 15,9 százalékra, euróövezeti csúcsra növekedett, egy év alatt több mint 1 millióan kerültek utcára, és elemzők attól tartanak, hogy az év végén már 4 millióan keresnek majd hiába munkát. Negatív csúcsot tart az ibériai ország az ipari te rmelésben is, tavaly novemberben 33 százalékos volt a visszaesés. A Standard and Poor's pedig a napokban megvonta Spanyolországtól a legjobb, AAA adósi minősítést, az eurózónában elsőként.
