Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 21 országának nincsen szüksége IMFkölcsönr e, hiszen szerinte nincs olyan súlyos gazdasági helyzetben, mint Magyarország vagy Ukrajna. Az IMF mindenesetre meg akarja várni a költségvetés végső tervezetét ahhoz, hogy bármiféle szerződésről tárgyalásba bocsátkozzon. A román nagykoalíciót alkotó Demo krataLiberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) még mindig egyeztet a sarokszámokról, miközben Basescu a Cotrocenipalotában szerdán különkülön tanácskozott a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel. Az államfő a találkozók előtt adott nyilatkozatában hangsúlyozta: szerinte a gazdaság finanszírozási problémáit költségvetési forrásokból kell megoldani. Ezért is javasolta például, hogy hat hónapra fagyasszák be a béreket. Mint fogalmazott, ezekben a napokban arról akarja meggyőzni az érint etteket: a jelenlegi válságos helyzetben nincs más megoldás, mint az állami költségvetésből irányítani pénzeket a gazdasági szférába, mivel a bankok már nem hajlandók megfelelő mértékben finanszírozni a gazdaságot. Emil Boc miniszterelnök ma jelezte: a sz ociális partnerekkel zajló tárgyalások után csütörtökön a kormány meghozhatja a költségvetéssel kapcsolatos legfőbb politikai döntéseket. A kormányfő leszögezte: az ez évre szóló költségvetésben szereplő kiadások 20 százalékát (azaz 10 milliárd eurót) olya n befektetésekre kell fordítani, amelyek a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést segítik elő. vissza A leghatalmasabbak összeültek – A svájci Davos városában rajzolnák újra a gazdasági világrendet Kitekintő - Pataki N orbert 2009. január 29., csütörtök Szerdán vette kezdetét és vasárnapig tart az évente megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórum harminckilencedik találkozója a svájci Davos városában. Szakértők szerint az idei konferencia történelmi jelentőségű lehet. A rendezvény az utóbbi években sok kritikát kapott, mivel a világ politikai- és gazdasági elitjének fellengzős összejövetelét látták benne. A kritikus hangok azonban idén jóval tompábbak voltak, és nem is véletlenül. Aki azt tervezte, hogy lazítani fog a konferencián és kicsit kimozdul a jelenlegi válsággal telített közhangulatból, az bizony alaposan csalódni fog. A globális krízis hatására jelentősen megnőtt az érdeklődés az összejövetel iránt, amit jelez az is, hogy 96 országból több mint 2500an jelezt ék részvételi szándékukat. A listán 41 állam, és kormányfő, valamint 60 pénzügy, kereskedelmi, gazdasági, vagy energiaügyi miniszter szerepel. Az ötnapos fórumon a világelső cégek vezetői is tiszteletüket teszik. Továbbá több mint 500an a civil szervez etek képviseletében jelennek meg, de ott lesz a világ 225 vezető médiaszakembere, 10 vallási- és 10 szakszervezeti vezető is. A sok résztvevő ellenére a reflektorfényben valószínűleg a politikai vezetők állnak majd, mivel a meggyengült iparágak képviselői – a banki szférától egészen az autógyártásig – náluk fognak lobbizni némi támogatásért. A politikai vezetők lényeges szerepét jeleníti meg az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tartotta a rendezvény nyitóbeszédét. Rajta kívül ott lesz még többek közöt t Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown brit miniszterelnök és Ven Csiapao kínai kormányfő is. Putyin a nyitóbeszédben figyelmeztetett, hogy el kell kerülni a túlzott állami szerepvállalást a gazdasági folyamatokban, emellett pedig a túlzott protek cionizmust sem tartja járható útnak a gazdasági krízisből való kilábalásban. A sokoldalú beszédében kiemelten említette az energiabiztonság kérdését, és elmondta, hogy támogatja egy megállapodás létrejöttét a biztonságos energiaellátás megerősítésére, tová bbá ennek keretében egy olyan rendszer kiépítését, mely mentes lenne a diszkriminációtól és a kivételező szabályelvtől. Az orosz elnök beszéde befejezésében beszélt a katonai kiadások csökkentésének szükségességéről, és elmondta, hogy ebben országa aktív p artner kíván lenni. A fórum programjában elég sok megvitatandó téma kapott helyet, a közelkeleti feszültség megoldási lehetőségeitől kulturális és egészségügyi problémákon át egészen a pénzügyi válság megoldásáig. A legégetőbb
