Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.29 . 13 Topolánek egy prágai konferencián csütörtökön (január 22.) tartott beszédében elmond ta, hogy az EU kutatási keretterveit - így a Lisszaboni Stratégiát is – még a tízes bővítés előtt állították össze. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy több erőfeszítésre lenne szükség, és ki kellene használni az újabb tagállamokban rejlő potenciált. A páneurópai tudásalapú gazdaság kiépí tése jól passzol a cseh elnökség gazdasági, energiaügyi és külügyi programjához, amely az angol hangzása után a „három E” nevet kapta (Lásd Link Dossziénkat a cseh elnökségről). Az EU tagállamok közül többen is a világ vezető gazdasági hatalmai közé tart oznak, míg mások „csak most kezdenek megszabadulni kommunista örökségüktől,” és a különböző gazdasági modelleknek kell az államok közti különbségeket áthidalnia. „Sajnálatos módon az európai tudományt, kutatást és innovációt támogató politikák nem veszik igazán figyelembe az új tagállamokat. Valójában ezeket még az Unió 2004es bővítése előtt alakították ki, és korábban, 2000ben készült a Lisszaboni Stratégia is.” Topolánek elismerte, hogy a bővítés előttre datálódó politikákat többször felülvizsgálták és átalakították, de ezeket „anélkül hajtották végre, hogy megfelelő mértékben figyelembe vették volna a keleteurópai tagállamok szükségleteit”. Az INCOM Prágában tartott Kutatási és Innovációs Konferenciáján beszédet mondó cseh miniszterelnök szerint egy európai nagy nemzetközi kutatóintézet sem található az új tagállamokban, amely csak megerősíti az igényt, hogy kialakítsuk az Európai Kutatási Térséget (Lásd angol nyelvű Link Dossziénkat). Európa újabb gazdaságainak utol kell érniük fejlettebb szoms zédaikat és ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy sikeres legyen az átmenet és újítókká váljanak. „A többség egyszerűen megvásárolja a szabadalmakat és az újításokat azoktól az országoktól, ahol jobb az innovációs teljesítmény, hiszen ez pénzügyileg jobb an megéri.” Topolánek szerint a keleteurópai államok a jövőben nem támaszkodhatnak kizárólag a jól ismert technológiákra, hanem meg kell erősíteniük az innovációk kapacitásaikat. Mind nemzeti, mind európai szinten reformokra szólított fel, amely lehet ővé teszi a kutatási források hatékony felhasználását. Javasolta, hogy az új tagállamok alkossanak innovációs „klasztereket”, amelyek egyesítik a nemzeti kutatási képességeket és a vállalatok tapasztalatait, hogy a tudás gyakorlattá válhasson. A kutatási lehetőségek jobb elosztása érdekében az EU segíteni fog a nyugati irányú „agyelszívás” (brain drain) megakadályozásában, mondta. vissza A változás szele fúj Brüsszelben EurActive 28.01.2009 Az ősszel felálló új Európai Bizottságban akár húsz új névvel is találkozhatunk, mivel a jelenlegi tagok többsége várhatóan nem fog duplázni. A személyi döntést vagy saját maguk, vagy nemzeti kormányaik hozták meg. • Kapcsolódó cikkek: o Újraindult a verseny a főbb EUposztokért o A válság ismét az EUelnöki lista élére helyezte Blairt o A szocialisták nem találják Barroso konkurensét o 5 hónap múlva EPválasztás, de kikre szavazhatunk? Nagyobb betűméretKüldés emailbenKisebb betűméretNyomtatható verzióEgyelőre úgy tűnik, hogy José Manuel Barroso jelenlegi Bizottsági elnöknek nem akadt kihív ója, és ő maga is úgy nyilatkozott, hogy szívesen maradna továbbra is a posztján. A Bizottság fennmaradó 26 tagja közül azonban többek visszahívása várható.
