Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.28 . 31 Az, hogy mindez az új nagykoalíció és a Bockabinet megalakulásának egyik első intézkedése, a politikai és alkotmányos rendszert befolyásoló súlyos döntésnek minősül. (…) Ami a törvénymódosí tás alkotmányos összefüggéseit illeti, az mindenekelőtt sérti a hatalommegosztás elvét, hiszen e testület bizonyos területeken a végrehajtó hatalmon belüli, a kormányzatot érintő szervezeti és koordináló tevékenységet lát el. Következésképpen nincsen külön ösebb közjogi indoka, magyarázata annak, hogy a törvényhozás egyik vezetője ebben részt vegyen. Annál is kevésbé, mivel a Szenátus elnökének nincs és nem is találtak alkotmányos, közjogi szerepet ebben a testületben. (…) Súlyosabb, hogy ennek a személyi „k iegészítésnek” nincs funkcionális logikája sem. A tanács minden tagjának különkülön is megvan a közjogi szerepe, hatásköre és felelőssége, amiért jelen van, jelen kell lennie. Azok pedig, akik a tanácsban hozott határozatok nyomán a Parlamentet is bevonjá k a további döntéshozatalba: az államfő és a kormányfő. Előbbi, mint a haderő főparancsnoka, ha szükséges katonai alakulat külföldi állomásoztatása, kéréssel fordulhat (jóváhagyás végett) a Parlamenthez. A miniszterelnök pedig, ha a tanácsban hozott döntés ek jogalkotást igényelnek, kezdeményezőként fordulhat a törvényhozáshoz. Minden más döntés operatív, kormányzati döntés, amelyben a Szenátus elnökének sem hatásköre, sem felelőssége nincs. Magyarán, a Szenátus elnökének nincs alkotmányos vagy bármilyen más közjogi szerepe a testületben, hanem egyszerû megfigyelő, passzív résztvevő, kibic. (…) Ami a kérdés politikai vonatkozásait illeti, ezeknek megvan a maguk hatalmi, a hatalomgyakorlás szempontjából indokolható magyarázatuk. Szûkebb értelmezésben ezzel az intézkedéssel egyfajta hatalmi erőkiegyenlítődést kívántak elérni, ami a nagykoalíció szükségszerû velejárója. Ugyanakkor sajátos politikai, közjogi következményekkel is jár mindez, hiszen egyrészt az államfő megjelenik az egyik oldal, az egyik párt leplez etlen, nyilvánvaló vezetőjeként, ami szükségessé tette, hogy a másik kormányzó párt elnöke ne csak formálisan legyen a második számú vezető az állami hierarchiában a Szenátus elnökeként, hanem beemelték a végrehajtó hatalomba is. Szélesebb összefüggésben e z a történet igazából nem is a Szenátus elnökéről szól, hanem az államfőről és magáról a politikai rendszerről. Valójában ezáltal az államelnök ama hosszú távú elképzelése ölt intézményi formát, amely szerint a Szenátus elnöke, a nemzetbiztonsági kabinet a lelnökeként, mintegy része a végrehajtó hatalomnak, és az ország alelnökévé válik vagy azzá nőheti ki magát. (…) Vita tegnapról s holnapról A választások, illetve a kormányalakítás után vita alakult ki az RMDSZ politikai szerepléséről, jövőbeni szerepérő l. Markó Béla az Élet és Irodalom január 16i számában közölt elemzést, A romániai magyar politika tizenkét éve címmel. „Politikai eszközökkel lehet lényeges változásokat elérni a román – magyar viszonyban, de ezeket tartóssá csak úgy tehetjük, ha nem ideol ógiai, hanem etnikai alapon politizálunk. Más szóval teljesen fölösleges azzal foglalkozni, hogy Romániában az RMDSZ, vagyis a magyar érdekképviselet a baloldallal vagy a jobboldallal együtt alakíte ki szorosabb viszonyt, ez politikai konjunktúra kérdése. Az együttmûködés ugyanis nem lehet elsősorban ideológiai, hanem etnikai, vagyis nem magyar – liberális, magyar – szociáldemokrata vagy magyar – kereszténydemokrata szövetségre van szükség, hanem magyar – román megbékélésre. (…) Ellenzékben az RMDSZ felelőssége ép pen ez lesz: nem politikai pártként, hanem érdekképviseletiérdekvédelmi szervezetként lépni fel, a politikai szövetségek révén elért eredményeket megtartani és egy majdani magyar – román paktumba beépíteni” – fogalmaz többek közt a szövetségi elnök. Előzőle g Csutak István és Czika Tihamért tett közé vitaanyagot, melyben az RMDSZ és a romániai magyarság jelenlegi állapotát és a jövőbeni újraépítését taglalják. Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke viszont egy interjúban lemondásra kérte Markó Bélát. A Biha r megyei politikus azt kifogásolja, hogy a szövetségi elnök a koalíció megalakulása előtt tárgyalt Basescu államfővel, majd kiegyezett a PDLvel a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberá lis Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner, amely odaáll valaki mellé, és nem kell állandóan azt nézni, hogy ott vane még a szövetségese mellett” – magyarázta Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a f elelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss nyilatkozataira. A szövetségi elnök a sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerinte az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZnek bármilyen alacsony mércével, de el kell fo gadnia a kormányzati jelenlétet. Ez az alacsony mérce politikai és erkölcsi szempontból sem volt elfogadható – szögezte le Markó. vissza
