Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.28 . 9 Az ellenzéki szerepnek leghamarabb a politikai klientúra láthatja kárát. Több százra tehető ugyanis azoknak a szakembereknek a száma, akik az elmúlt tizenkét évb en az RMDSZ támogatásával kerültek vezető tisztségekbe. Noha az elmúlt parlamenti ciklusban meganynyi posztot politikaiból közhivatalnokivá minősítettek át, a hatalomra került pártok még csak a látszat megőrzésére sem törekednek az osztozkodásban. Nyíltan beszélnek például a prefektusi tisztségek elosztásáról, amelyeket pedig a törvény értelmében versenyvizsgával kellene betölteni. Markó Béla az etnikai logika alapján emelt szót a klientúra védelmében. "Hiába próbálják majd a politikai váltógazdálkodással indokolni magyar emberek leváltását, mert ennek egyértelműen etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, minde nütt" - jelentette ki decemberben. Hozzátette: lehet, hogy számos magyar szakember politikai egyezség nyomá n került fontos tisztségbe, de az erdélyi magyar közösség még így is messze áll az arányos képviselettől. Markó megállapította: az etnikumok közötti feszültség fordított arányban áll a kisebbségi közösség döntéshozatalban és végrehajtásban való részvételév el, és azt sürgette, hogy állapítsanak meg részvételi arányt az erdélyi magyarság számára a nemzeti identitáshoz kapcsolódó területeken. Szerinte ez tehetné függetlenné a magyarság integrációját attól, hogy éppen kormányon vane az RMDSZ vagy nincs. Felté telezhető hát, hogy nem lesz konfliktusoktól mentes az RMDSZ és a román pártok viszonya a következő hónapokban. Bakk Miklós kolozsvári politológus ennek ellenére nem tartja valószínűnek, hogy a szlovákiai forgatókönyv szerint alakulnának a viszonyok Románi ában. Szerinte ez csak kisebb részben annak a következménye, hogy 1990 óta először nem került be a parlamentbe a szélsőségesen magyarellenes NagyRománia Párt. "Az RMDSZ sok koalíciónak volt már része, és ez kialakította azt a meggyőződést a legfontosabb r omániai politikai szereplőkben, hogy a magyarok politikai képviselőivel akkor is léteznie kell valamiféle modus viven dinek, ha már nincsenek kormányon" - elemzi a helyzetet Bakk a Heti Válasznak. A politológus ennek jeleként értelmezte, hogy több RMDSZes szakember is vezető tisztségben maradhat a kormányzati apparátusban. Sajtóértesülések szerint az új hatalom is feladatot szán Markó Attilának, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkári rangú vezetőjének, Pásztor Gabriella volt oktatásügyi és Nicul escu Tóni külügyi államtitkárnak, valamint Demeter Andrásnak, a Művelődésügyi Minisztérium igazgatójának. Bakk Miklós lehetségesnek tartja, hogy a két nagy párt megpróbálja létrehozni Székelyföldön a saját magyar klientúráját - ez pedig az etnikai és a pol itikai kérdés szétválását eredményezheti Romániában. vissza Szerbia: új választásokkal a vajdasági autonómia ellen? A koszovói hadsereg megalakulása és a vajdasági autonómiatörekvések miatti „válság” feloldására előre hozo tt parlamenti választásokat követelt kedden egy szerb radikális pártvezér. A szakértők szerint azonban Aleksandar Vucic új pártja népszerűsége miatt hangoztatja ezt. MTI| 2009. január 27.| Parlamenti választásokat követelt kedden Szerbia egyik vezető pol itikusa, Aleksandar Vucic, a Szerb Haladó Párt (SNS) alelnöke. Szerinte az ország válságban van, amelyből csak parlamenti választások eredményeként juthat ki. A politikus a válság okai között a függetlenségét kikiáltott Koszovó hadseregének formálódását, a Szerbiát is érintő világméretű pénzügyi válságot, a vajdasági autonómiatörekvéseket említette. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Szerbiában, ahol az elmúlt két évben két parlamenti, elnök- és helyhatósági választást is tartottak, valóban kérdésessé vált a parlament működőképessége, ami ez felveti egy új választás slehetőségét. Az alapvető ok azonban nem az, amiről Vucic beszélt, hanem pártjának, a legnagyobb ellenzéki erőt alkotó Szerb Radikális Pártból kivált SNSnek a megalakulása. A radikálisok 78 pa rlamenti képviselője közül 23 a Szerb Haladó Pártba távozott, s Előre Szerbia néven új frakciót alakított, és közvéleménykutatások szerint a radikálisok egykori szavazótáborának jelentős része is mögéjük állt. vissza
