Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.06 . 30 illetve Magyarország felé veszik az irányt, a vezérőrnagy részben abban látja, hogy szerkezetiszervezeti átalakuláson mennek át a román és a magyar határőrizeti szervek. Az ukrán határőrség adatai szerint tavaly január és szeptember között két és félezer illegális migránst fogtak el a nyugatukrajnai régióban tiltott határátlépés közben. (mti) vissza Lassan halad a ComarnicBrassó autópálya építése Transindex [14:11; 5.1.2009] Eg y hónappal hosszabbította meg a szállításügyi minisztérium az ajánlatok leadásának határidejét a ComarnicBrassó autópálya építését illetően. Az eredeti leadási határidő december 15re volt kitűzve, azonban nem érkeztek ajánlatok a szaktárca előválogatásáb an szereplő négy útépítővállalati társulat egyikétől sem. A ComarnicBrassó útvonalat két szakaszra osztották fel: a ComarnicPredeal útszakasz 36,2, a PredealBrassó útszakasz pedig 21,8 kilométer hosszú, több mint 50 hidat, viaduktot és átjárót foglal majd magába. Az összesen 58 kilométeres autópálya áfával együtt 3,33 milliárd euróba kerül, így egy kilométerre mintegy 60 millió eurót kell szánnia az államnak. (evz) vissza Válság: jobban drágul a hitel Romániában, mint Magyarországon Transindex [12:29; 5.1.2009] Legalább kétszeresére drágultak a hitelek a válság alatt a romániai bankoknál ahhoz képest, hogy a régióban működő testvérbankok mennyire drágították a kölcsönzést – állapítja meg a Cotidianul. Egyes szomszéd országokban olcsóbb is a hitel, mint Romániában. Például a szabad felhasználású fogyasztási hitel kamata itthon és lejben 18,11% (átlagérték), míg Bulgáriában a leva fogyasztási hitel kamata 11,03%. Az összehasonlítás azért érdekes, mert KeletEurópában nagyjából ugyanazok a legnagyobb pénzintézetek. A lejeslakáshitelek átlagkamata 4,5%kal nőtt Romániában 2008 augusztusa és decembere között, tűnik ki a Nemzeti Bank (BNR) adataiból, és körülbelül ugyanennyivel lett drágább az eurós lakáshitel is. A fogy asztási hitelek kamata átlagosan 5%kal nőtt, amint a válság első jelei érződni kezdtek a hazai gazdaságban is. Az emelkedés azért meglepő, mert a többi közép- és délkeleteurópai országban a válság miatt a hitelek nem dárultak 2%kal nagyobb mértékben. Ide tartozik ugyanakkor az is, hogy itthon nőttek a hitelbírálati díjak. A romániai bankárok szerint azért drágul a hitel, mert szűkös az euróban a bankok rendelkezésére álló forrás, magas az infláció, emellett külföldi finanszírozáshoz is nehezebb a pén zintézetekhez hozzájutni, amióta a hitelminősítő intézetek lepontozták az országot. Ezzel együtt a válság hatására Magyarországon kevésbé drágultak a hitelek, mint Romániában, annak ellenére, hogy az infláció magasabb, másfelől a Magyar Nemzeti Bank nagy jából ugyanolyan magas alapkamatot határozott meg, mint a BNR Bukarestben. Magyarországon a forint lakáshitel átlagban 2%kal lett drágább (most 16,5%), míg Romániában 4,5% volt a drágulás; és az is fontos, hogy az eurós lakáshitel Magyarországon egy szá zalékkal olcsult 2008 augusztusa és decembere között. (cotidianul) vissza Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt 2009. január 06. SZERZŐ: JAKAB JUTKA Emil Boc vasárnap lemondott kolozsvári polgármesteri tis ztségéről, az ideiglenes városvezetőre viszont január 13ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PDL) és László Attila (RMDSZ) – közül kell
